♠ Chapter Five: Yes, Oh My God..... ♠

Szijjasztok drágáim! Lehet hogy most egy kcisit rövidebb lett mint szokott de nem volt időm. Attól függetlenül remélem tetszeni fog.
Jó olvasást!
Lots of love : Bííía xx

Nina szemszöge:

Csak ültem ott és néztem a szemeibe. Nem tudtam mit válaszoljak. Hisz nyomósabb oka nincs annak hogy kerülöm csak egyszerűen nincs kedvem mindig Taylor nyavalygsait hallgatni affelől hogy jóba vagyok az ő pasijával.Szerencsére nem is kellett válaszolnom ugyanis az ajtó oylan hanggal vágódott ki hogy majdnem leestem az ágyról.
- Meg is jöttem. - mondta Taylor mosolyogva azonban ez egyáltalán nemfedte el kényes nyavalygós hangját. Harry azonnal felpattant az áygamról majd odasétált hozzá. - Elmegyünk sétálni? - kérdezte Taylor nyálasan miközben Harry gallérját fogdosta és bociszemekkel nézett Harry-re.
- Persze. - mondta Harry tetett lekességgel majd Taylor tapsikolva megfordúlt és kiment Taylor előtt. Szinte úgy tett mintha ott sem lettem volna. Nem is köszönt nekem és mégcsal rám sem nézett. Király látszik mennyire szeret a testvérem.Harry kissé kedvedletlenül azonban megindúlt Taylor felé. Mielőtt kiment volna az ajtón visszanézett rám de nem mondott semmit ahogy én sem csak gyorsan lehajtottam a fejem. Hallottam ahogy halkan bezárja az ajtót majd kimegy.2 perc sem telt akközött hogy Harry bezárta az ajtót Kenny már ki is nyitotta. Egy szó nélkül leűlt mellém kivette a kezemből a távirányítót és néztük együtt a TV-t. Tudtam hogy mondani akar valamit hisz az ilyen szituációkat már jól ismerem meg persze Kenny-t is. Azonban tudtam hogy most rakja össze magában hogy is tálaljon ki a dologgal erre pedig hagytam neki időt és vártam közben pedig a TV-t bámúltam szótlanúl.

Harry szemszöge:

- Szeva baby. - jött be mosolyogva Lou és El. Persze Louis magához méltóan megöelt és nyomott egy cuppanóst az arcomra amit El egy mosolygós fejrázással le is tudott. Ő is odajött hozzám majd megölelt.
- Ki az maci? - jött a hang a konyha felől mire mindannyian odakaptuk a fejünk. Miután Taylor-ral kellően kisétáltuk magunkat - vagyis csak Taylor ugyanis nekem egyáltalán nem volt ekdvem sétálni - eljöttünk hozzám hogy eltöltsünk egy "romantikus" estét amit "sajnos" Lou és El megzavartak.
- Ez is itt van? - suttogta Lou fintorogva mire lehajtottam a fejem.
- Kérlek ne menjetek el. - néztem könyörögve a szemükbe mire Louis arcán egy kisebb lepettséget vettem észre.
- Persze nem megyünk el Harry. - mosolyodott el Eleanor majd intéztem felé egy hálás mosolyt ő pedig kezdte levenni a cipőjét.
- Harry mi ez az egész? - kérdezte Louis értetlenül azonban nem tudtam rá válaszolni uyganis Taylor megjelent az ajtóban.
- Ő ki? - mutatott Eleanor-ra ugyanis ő volt az első akit észrevett Louis-t nem láthatta mert közvetlenül előtte álltam.
- Szia Elenaor Calder vagyok. - nyújtotta El Taylor felé a kezét azonban ő nem szádékozott vele kezetrázni.
- Engem nem érdekel a neved csak hogy miért vagy itt és mi közöd van Harry-hez? - kérdezte bunkóm Taylor. Louis-nak ekkor szakadt el a cérna és lépett ki mögülem.
- Nem mindegy neked. - nézett undorodva Taylor-ra mire ő értetlenül nézett az előtte álló fiúra aki számára a semmiből bukkant elő.
- Harry mi van itt? - nézett rám taylor válaszra várva. A kellemetlen az egészben az volt hogy El és Louis is egyszerre fordúltak felém így mindneki engem nézett.
- El Louis barátnője és eljöttek hozzám. Nem tudták hogy itt vagy. - mondtam mirr Taylor felhúzta a szemöldökét és megfordúlt hogy elmehessen.
- Jó akkor esetleg mondhatnád nekik hogy mehetnek. - mondta Taylor még utoljára majd elment.
- Emiatt a nő miatt fogod elveszíteni a legjobb barátaidat Harry! Ezt jól jegyezd meg. - mondta Louis majd kézen fogta El-t és el is mentek. Megsemmisűlve néztem hűlt helyüket majd egy nagy sóhaj közepette mentem be a nappaliba ahol éppen Taylor tartózkodott.
- Na mit csináljunk? - kérdezte mosolyogva.
- Taylor inkább menj el. - mondtam kicsit sem kedvesen mire értetlenül és kétségbeesve nézett rám.
- Mi miért? - kérdezte értetlenül majd felállt hogy közelebb jöjjön hozzám.
- Kicsit fáradt vagyok. Aludni szeretnék. - hazudtam amit arckifejezéséből kivéve be is vett.
- Oké de majd holnap ugye találkozunk?- kérdezte nyálsan mire bólintottam neki egyet ő elmoslyodott és nyomot egy csókot a számra. Felöltözött és az ajtócsapódása jelezte hogy elment. Megkönnyebbűlten dőltem le a kanapéra és gondolataim akaratom kívül is Nina-ra terelődtek. Miért kerül engem ennyire?És mégis mi a francért gondolok rá ilyen sokat? Na jó kit áltatok tetszik nekem. De tudom hogy nem köezeldhetek felé úgy mint máskor egy olyan lány felé aki tetszik nekem. Ő Taylor húga olyan botrány lenne ebből az egészből hogy Paul valószínűleg még a bandából is kitenne ha nem meg megölne. Szóval tök mindegy. Azonban mindig azt mondják hogy a tiltott gyümölcs a legfinomabb. És sajnos ez most is igaz. Akármennyire próbálom magam távoltartani tőle nem megy. És most is azon kapom magam hogy a telefonba az ő számát társázom

Louis szemszöge:

- Héj Louis nyugodj le. - fogta ké keze közé arcom El és nyugtatóan nézett rám. Ez valahogy tényleg meg is nyugtatott. Mindent amit tett majd mondott olyan ahtással voltak rám mintha elvarázsoltak voltak. Havalamit kért vagy mondott kötelességemnek éreztem hogy tegyem meg neki. Ha pedig nem tettem volna meg csalódottnak éreztem volna magam még én is.
- Én nyugodt vagyok. - mondtam nem kevés iróniával mire El felnevetett csilingelő hangján.
- Na persze. - nevetett tovább majd egy gyengéd csókot lehelt a számra. Mikor elváltunk szemem azonban Eleanor háta mögött lévő ponton telepedett meg. Ezt ő is észrevette és értetlenül bámúlt rám. - Mi az? - kérdezte a szemembe nézve azonban én nem mondtam semmit szóval kenytelen volt megfordúlni hogy ő is szemügyre vehesse ami annyira lekötötte a figyelmem. Mikor meglátta szája elé kapta a kezét ésuyganolyan lepetten nézte mint amennyire én - Jézusom. - mondta lepetten majd rámnézett én pedig mérgemben ide-oda kapkodtam a fejem.
- Jézusom bizony. - mondtam amjd előkaptam a telefont hogy megörökíthessem az általam észrevett pillanatot.