Lots of love : Bíííía xx
2013. március 21., csütörtök
♥ Fejezetről ♥
Szijjasztok drágáim! Valószínűleg észrevettétek , hogy nem nagyon akaródzik jönni a fejezet. Az igazság az, hogy nincs időm. Nem fogok itt ódákat zenegni a napi rendemről, hogy miért nem ér bele megírni egy fejezetet. Nagyon remélem, hogy holnap vagy esetleg még ma ( amit kétlek) összetudok hozni egy fejezetet. Április 6-ig bírjátok ki, hogy ilyen sz*rul jönnek fejezetek mert akkor megyek nyelvvizsgázni. Ha letudom esküszöm, hogy sokkal többször hozok fejezetet. A másik blogomra is ez vonatkozik ( azonban ide nagy valószínűséggel többször jönnek majd, mert több meg van már írva). Mégegyszer nagyon sajnálom, és remélem , hogy nem haragszotok.
Lots of love : Bíííía xx
Lots of love : Bíííía xx
2013. március 12., kedd
♠ Chapter Eight: Louis .. ♠
Szijjasztok drágáim! Ahogy ígértem összedobtam nektek egy fejezetet. Remélem , hogy a héten még lesz időm legalább egyet összehozni. Remélem tetszik.
Jó olvasást!
Lots of love : Bííía xx
Nina szemszöge:
Éppen arról álmodtam , hogy egy öreg néni ingyen ad nekem fagyit , amikor a csengő idegesítő hangzavarral megszólalt. Durcásan keltem fel , ugyanis ki ne lenne az , mikor hajnalok-hajnalán csengőre kel , és tobolva levágtattam a lépcsőn. Előtte azonban úgy döntöttem , nem ártana megnézni magam a tükröben. Hát mit ne mondjak. A hajam 1000 felé állta, a szemem alatt karikák voltak, és úgy nézett ki a fejem mint aki egész éjszaka nem aludt semmit vagy esetleg átbulizta az éjszakát. Pedig ez nem volt igaz. Kicsit sem jó kedvvel nyitottam ajtót az ott álló személynek.
- Jó reggelt. - mondta mosolyogva , majd egy szó nélkül bejött. Csodálkozva tekintettem a barna hajú fiú felé , aki elismerően bólogatott , miközben a házat tanulmányozta.
- Nagyon szépen megoldottad. - mosolygott elismerően , majd rámnézett.
- Tulajdonképpen miért is vagy itt? - kérdezte töprengve , mire elnevette magát.
- Hallottam , hogy ma randid van Hazza barátunkkal. - mondta sunyin vigyorogva , mire én megforgattam a szemem.
- Ez NEM randi. - mondtam a nem szócskát kihangsúlyozva , mire felnevetett , mint aki jobban tudja , mint én.
- Aha na ja. - mondta , miközben nem nézett a szemembe , hanem továbbra is a házat szugerálta.
- Úh ilyet nekünk is kéne tetettni. - mutatott a márványköre , ami a konyhába volt kirakva, körbe a pulton. Odamentem a pulthoz és csináltam magamneűak egy frissítő teát, amit ő könnyed egyszerűséggel végig is nézett.
- Na jó Louis ez idegesítő. - néztem az egem folyamatosan bámulú fiú felé , aki csak diadalittasan elmosolyodott.
- Örülök. - mondta , majd kacsintott egyet. Én csak sóhajtottam egyet , amjd gondoltam öntök neki is egy kis teát. Szépen megköszönte , mint egy kisovodás , majd elkezdte szűrcsölgetni. - Igazából oka van annak , hogy idejöttem. - szólalt meg egy idő után , mire én felkaptam a fejem. Hálát adtam Istennek , hogy ez a hülye fiú végre a lényegre tér.
- Hallgatlak. - néztem rá úgy , mint egy tikránő vagy egy tanár , aki éppen felelteti a diálját. Persze ezt szóvá is tette , szóval egy kicsit lágyítottam a tekintetemen. - Tegnap láttam avgyis láttunk valamit. - mondta , mire értetlenül néztem rá. Nem mondott semmit csak elővette a telefonját és felémmutatott egy képet. A kép láttan kicsit nagyon lesokkolódtam. Elkerekedett szemeimet Louis eléggé érdekes arccal vizslatta , amjd egy idő után elvette előlem , amit nem is bántam.
- Ez mikor? - kérdeztem még mindig magam elé bámúlva.
- Az előtt egy nappal , hogy elmentek. - mondta. Sosem gondoltam volna , hogy iylet fog tenni. Jó mindig is tudtam , hogy egy alattomos nőszemély , de az , hogy kedves , okos és szép tényleg igaz volt rá. Bár ezek után a kedvest és az okosat már kizárnám.
- Ezt Harry tudja? - kérdeztem ránézve , mire bólintott , hogy nem.
- Éppen ezért jöttem. - monda. Furcsa volt , hogy az öt perce életvidám, mosolygós, vicces fiú , miylen hamar vált hangulatot. - Mivel ma talizol Harry.vel, arra gondoltam megmutathatnád neki. - mondta , mire félrenyeltem az éppen lenyelni késuülő teámat.
- Hogy mi van? - kérdeztem szép, illedelmes, emberhez méltóan. Louis csak felröhögött , bár kétlem , hogy a szituáción inkább az arcomon.
- Fontos lenne. Harry vére rájönne , hogy az a bany anem neki való. Már bocsi. - nézett rám később , mivel rájött , hogy Taylor nekem nővérem , de engem ez egyáltalán nem zavart.
- Nem tudod te megmutatani? - kérdeztem , mire Louis felsóhajtott.
- Ma találkozol vele. - mondta egyérleműen mire elnevettem magam. Ez hülye.
- Louis te mindennap találkozol vele. Érted? Mindennap. - mondtam csettintve egyet előtte , mintha egy hülye , agyirokkanttal lenne dolgom.
- De te talán meg is tudod vele értetni , hogy hagyja békén ezt a kapcsolatot. - mondta könyörgően.
- Miért pont én? - kérdeztem egy nagy sóhaj közepette.
- Mert kezdetektől fogva látom , hogy néz rád. Nina tetszel Harry-nek. - mondta ki , mintha ez a világ legegyértelműbb dolga lenne.
- Ne kezd már te is. - túrtam idegesen a hajamba. Kezd elegem lenni már abból , hogy mindneki avval jön , hogy Harry-nek tetszem. A farncba is a nővéremmel jár ( aki ugyebár szépen felültette) . Lehet , hogy nekem tényleg tetszik , de az kizárt , hogy ez fordítva is így legyen.
- Kérlek tedd meg. - kérlelt , majd ahogy észrevettem , átküldte a képet a telefonomra, Ezután a tette után fogta magát és el is ment.
Harry szemszöge:
- Jó reggelt! - köszöntem a konyhában ülő Liam-nek , aki éppen egy magazint lapozgatott.
- Neked is. - mondta rámnézve , majd folytatta tevékenységét. Megkértem tegnap este Liam-et , hogy maardjon itt. Ezek utáns emmi ekdvem sem volt magamat emészteni azért , mert megcsaltam Taylor-t , valamint , hogy miként fogom én azt tálalni Nina-nak , hogy kibaszottul nem közömbös. Egész este próbált belém Liam lelket önteni , hogy nem vétettem semmi hibát , csak a szívemet követtem. Sajnos én egy jó példa vagyok másoknak , hogy néha nem jó a szíved után rihanni. Végül egy éjszakai pasis beszélgetés után , kb. 3-kor sikerült elaludnunk.Liam ternéstesen már kész reggelivel várt , pedig még csak dél volt. Nekem ennyi alvás kevés volt. Tegnap etse még felhívtuk Louis-t a témával kapcsolatban , aki örjöngve ugrált a kanapén örömében. Sosem szerette Taylor-t , bár ki szerette? Ezt most kellőképpen ki is mutatta.
Leültem Liam mellé sé elkezdtem enni az eléggé laktatós reggelit. Azonban amint beleharaptam volna a második szeletbe csengettek. Tudtam , hogy ezt nekem kell kinyitni , hisz én lakok itt , nyílvánvalóan engem keresnek. Nyöszörgve álltam fel , majd indultam meg az ajtó felé és nyitottam ki , ahol egy mosolygós Louis-val találtam magam szembe.
- Mi a farncért csenegttél? - kérdeztem idegesen , mire szemét arckifejezéssel elmosolyodott , majd bejött. Gondolom azért csinálta , hogy idegesítsen. Köszi Lou.
- Hello Leeyum! - kiabát oda Liam-nek , aki szinte azonnal kiköpte a szájában lévő teát.
- Szia Louis. - mondta idegesen , amdj felállt , hogy letörölhesse az asztalt. De kedves én biztos nem töröltem volna le.
- Nina-nak szép háza van . - mondta , miközben ledobta magát a kanapéra.
- Voltál Nina-nál? - kérdeztem lepetten , miközben eléültem.
- Aha . - mondta egyszerűen , amjd a távirányítóért nyúlt , hogy élvezhesse a 21. század által adott luxus életvitelt.
- De ugye nem mondtál neki smemi hülyeséget? - kérdeztem aggódva , ugyanis köztudott , hogy Louis képes oylanokat mondani , ami nem éppen kedvező mások számára.
- Nem . vonta meg a vállát , amjd felröhögött egy mesén , ami éppen a TV-ben ment. - Neked készülődni kéne . - nézett rám összehúzott szemöldökkel , miközben végig nézett rajzam. Egy nagy sóhaj közepette felálltam , amjd a fürdő felé vettem az irányt , hogy kicsit igazítsak kinézetemen és valahogy tálaljak Nina-nak arról a bizonyos dologról.....
Jó olvasást!
Lots of love : Bííía xx
Nina szemszöge:
Éppen arról álmodtam , hogy egy öreg néni ingyen ad nekem fagyit , amikor a csengő idegesítő hangzavarral megszólalt. Durcásan keltem fel , ugyanis ki ne lenne az , mikor hajnalok-hajnalán csengőre kel , és tobolva levágtattam a lépcsőn. Előtte azonban úgy döntöttem , nem ártana megnézni magam a tükröben. Hát mit ne mondjak. A hajam 1000 felé állta, a szemem alatt karikák voltak, és úgy nézett ki a fejem mint aki egész éjszaka nem aludt semmit vagy esetleg átbulizta az éjszakát. Pedig ez nem volt igaz. Kicsit sem jó kedvvel nyitottam ajtót az ott álló személynek.
- Jó reggelt. - mondta mosolyogva , majd egy szó nélkül bejött. Csodálkozva tekintettem a barna hajú fiú felé , aki elismerően bólogatott , miközben a házat tanulmányozta.
- Nagyon szépen megoldottad. - mosolygott elismerően , majd rámnézett.
- Tulajdonképpen miért is vagy itt? - kérdezte töprengve , mire elnevette magát.
- Hallottam , hogy ma randid van Hazza barátunkkal. - mondta sunyin vigyorogva , mire én megforgattam a szemem.
- Ez NEM randi. - mondtam a nem szócskát kihangsúlyozva , mire felnevetett , mint aki jobban tudja , mint én.
- Aha na ja. - mondta , miközben nem nézett a szemembe , hanem továbbra is a házat szugerálta.
- Úh ilyet nekünk is kéne tetettni. - mutatott a márványköre , ami a konyhába volt kirakva, körbe a pulton. Odamentem a pulthoz és csináltam magamneűak egy frissítő teát, amit ő könnyed egyszerűséggel végig is nézett.
- Na jó Louis ez idegesítő. - néztem az egem folyamatosan bámulú fiú felé , aki csak diadalittasan elmosolyodott.
- Örülök. - mondta , majd kacsintott egyet. Én csak sóhajtottam egyet , amjd gondoltam öntök neki is egy kis teát. Szépen megköszönte , mint egy kisovodás , majd elkezdte szűrcsölgetni. - Igazából oka van annak , hogy idejöttem. - szólalt meg egy idő után , mire én felkaptam a fejem. Hálát adtam Istennek , hogy ez a hülye fiú végre a lényegre tér.
- Hallgatlak. - néztem rá úgy , mint egy tikránő vagy egy tanár , aki éppen felelteti a diálját. Persze ezt szóvá is tette , szóval egy kicsit lágyítottam a tekintetemen. - Tegnap láttam avgyis láttunk valamit. - mondta , mire értetlenül néztem rá. Nem mondott semmit csak elővette a telefonját és felémmutatott egy képet. A kép láttan kicsit nagyon lesokkolódtam. Elkerekedett szemeimet Louis eléggé érdekes arccal vizslatta , amjd egy idő után elvette előlem , amit nem is bántam.
- Ez mikor? - kérdeztem még mindig magam elé bámúlva.
- Az előtt egy nappal , hogy elmentek. - mondta. Sosem gondoltam volna , hogy iylet fog tenni. Jó mindig is tudtam , hogy egy alattomos nőszemély , de az , hogy kedves , okos és szép tényleg igaz volt rá. Bár ezek után a kedvest és az okosat már kizárnám.
- Ezt Harry tudja? - kérdeztem ránézve , mire bólintott , hogy nem.
- Éppen ezért jöttem. - monda. Furcsa volt , hogy az öt perce életvidám, mosolygós, vicces fiú , miylen hamar vált hangulatot. - Mivel ma talizol Harry.vel, arra gondoltam megmutathatnád neki. - mondta , mire félrenyeltem az éppen lenyelni késuülő teámat.
- Hogy mi van? - kérdeztem szép, illedelmes, emberhez méltóan. Louis csak felröhögött , bár kétlem , hogy a szituáción inkább az arcomon.
- Fontos lenne. Harry vére rájönne , hogy az a bany anem neki való. Már bocsi. - nézett rám később , mivel rájött , hogy Taylor nekem nővérem , de engem ez egyáltalán nem zavart.
- Nem tudod te megmutatani? - kérdeztem , mire Louis felsóhajtott.
- Ma találkozol vele. - mondta egyérleműen mire elnevettem magam. Ez hülye.
- Louis te mindennap találkozol vele. Érted? Mindennap. - mondtam csettintve egyet előtte , mintha egy hülye , agyirokkanttal lenne dolgom.
- De te talán meg is tudod vele értetni , hogy hagyja békén ezt a kapcsolatot. - mondta könyörgően.
- Miért pont én? - kérdeztem egy nagy sóhaj közepette.
- Mert kezdetektől fogva látom , hogy néz rád. Nina tetszel Harry-nek. - mondta ki , mintha ez a világ legegyértelműbb dolga lenne.
- Ne kezd már te is. - túrtam idegesen a hajamba. Kezd elegem lenni már abból , hogy mindneki avval jön , hogy Harry-nek tetszem. A farncba is a nővéremmel jár ( aki ugyebár szépen felültette) . Lehet , hogy nekem tényleg tetszik , de az kizárt , hogy ez fordítva is így legyen.
- Kérlek tedd meg. - kérlelt , majd ahogy észrevettem , átküldte a képet a telefonomra, Ezután a tette után fogta magát és el is ment.
Harry szemszöge:
- Jó reggelt! - köszöntem a konyhában ülő Liam-nek , aki éppen egy magazint lapozgatott.
- Neked is. - mondta rámnézve , majd folytatta tevékenységét. Megkértem tegnap este Liam-et , hogy maardjon itt. Ezek utáns emmi ekdvem sem volt magamat emészteni azért , mert megcsaltam Taylor-t , valamint , hogy miként fogom én azt tálalni Nina-nak , hogy kibaszottul nem közömbös. Egész este próbált belém Liam lelket önteni , hogy nem vétettem semmi hibát , csak a szívemet követtem. Sajnos én egy jó példa vagyok másoknak , hogy néha nem jó a szíved után rihanni. Végül egy éjszakai pasis beszélgetés után , kb. 3-kor sikerült elaludnunk.Liam ternéstesen már kész reggelivel várt , pedig még csak dél volt. Nekem ennyi alvás kevés volt. Tegnap etse még felhívtuk Louis-t a témával kapcsolatban , aki örjöngve ugrált a kanapén örömében. Sosem szerette Taylor-t , bár ki szerette? Ezt most kellőképpen ki is mutatta.
Leültem Liam mellé sé elkezdtem enni az eléggé laktatós reggelit. Azonban amint beleharaptam volna a második szeletbe csengettek. Tudtam , hogy ezt nekem kell kinyitni , hisz én lakok itt , nyílvánvalóan engem keresnek. Nyöszörgve álltam fel , majd indultam meg az ajtó felé és nyitottam ki , ahol egy mosolygós Louis-val találtam magam szembe.
- Mi a farncért csenegttél? - kérdeztem idegesen , mire szemét arckifejezéssel elmosolyodott , majd bejött. Gondolom azért csinálta , hogy idegesítsen. Köszi Lou.
- Hello Leeyum! - kiabát oda Liam-nek , aki szinte azonnal kiköpte a szájában lévő teát.
- Szia Louis. - mondta idegesen , amdj felállt , hogy letörölhesse az asztalt. De kedves én biztos nem töröltem volna le.
- Nina-nak szép háza van . - mondta , miközben ledobta magát a kanapéra.
- Voltál Nina-nál? - kérdeztem lepetten , miközben eléültem.
- Aha . - mondta egyszerűen , amjd a távirányítóért nyúlt , hogy élvezhesse a 21. század által adott luxus életvitelt.
- De ugye nem mondtál neki smemi hülyeséget? - kérdeztem aggódva , ugyanis köztudott , hogy Louis képes oylanokat mondani , ami nem éppen kedvező mások számára.
- Nem . vonta meg a vállát , amjd felröhögött egy mesén , ami éppen a TV-ben ment. - Neked készülődni kéne . - nézett rám összehúzott szemöldökkel , miközben végig nézett rajzam. Egy nagy sóhaj közepette felálltam , amjd a fürdő felé vettem az irányt , hogy kicsit igazítsak kinézetemen és valahogy tálaljak Nina-nak arról a bizonyos dologról.....
2013. március 11., hétfő
♠ Fejezetről ♠
Szijjasztok drágáim!
Lehet most van olyan aki nagyon haragszik rám és bevallom el is hiszem. Azonban megvan az oka annak hogy nem hoztam részt. Sajnos is meg nem is április 6-án megyek középfokú angol nyelvvizsgára. Most arra tanulok ezerrel ugyanis eléggé be vagyok szarva tőle. A másik pedig most egy újabb izgulási hullám tört rám ( a vizsgán kívül ) ugyanis szerdán jön meg a felvételi táblázat (ki hanyadik helyen áll). Egy kicsit be vagyok stresszelve és nem akarok rossz munkát kiadni a kezem közül. Igaz a másik blogomra tettem ki de az sem úgy sikerült ahogy szerettem volna. Remélem megértitek. Azonban holnap ha törik ha szakad összedobok nektek egy részt ami várhatóan jó is lesz és tetszeni is fog. Tényleg nagyon sajnálom. Remélem azért még maradtatok páran akik olvassátok.
Lots of love : Bííía xx
Lehet most van olyan aki nagyon haragszik rám és bevallom el is hiszem. Azonban megvan az oka annak hogy nem hoztam részt. Sajnos is meg nem is április 6-án megyek középfokú angol nyelvvizsgára. Most arra tanulok ezerrel ugyanis eléggé be vagyok szarva tőle. A másik pedig most egy újabb izgulási hullám tört rám ( a vizsgán kívül ) ugyanis szerdán jön meg a felvételi táblázat (ki hanyadik helyen áll). Egy kicsit be vagyok stresszelve és nem akarok rossz munkát kiadni a kezem közül. Igaz a másik blogomra tettem ki de az sem úgy sikerült ahogy szerettem volna. Remélem megértitek. Azonban holnap ha törik ha szakad összedobok nektek egy részt ami várhatóan jó is lesz és tetszeni is fog. Tényleg nagyon sajnálom. Remélem azért még maradtatok páran akik olvassátok.
Lots of love : Bííía xx
2013. február 28., csütörtök
♠ Chapter Seven : An important message..... ♠
Szijajsztok drágáim! Megjöttem a legújabb fejezettel így este. Remélem elnyeri tetszéseteket.
Jó olvasást!
Lots of love : Bíííía xx
Nina szemszöge:
- Úristen Sandy! - ugrottam rég nem látott barátnőm nyakába. Sandy-vek 6 éves korunkban ismertük meg egymást amikor is egy osztályba kerültünk. Mind a ketten félénkek voltunk és nem volt ki mellé űlni. Így a szüleink kitalálták hogy üljünk egymás mellé mert ebből még valami jó is kisülhet. Hát ki is sűlt ugyanis attól a naptól kezdve elválaszthatatlanok lettünk. Mindent megosztottznk egymással. Egyszóval olyan voltunk mint az igazi barátnők. Azonban mikor Taylor befutott sokan rossz szemmel néztek rám. Mindneki azt hitte hogy emiatt el fogok szállni és minden körülöttem fog forogni. Pedig nekem erre semmi szükségem sem volt. Azonban emiatt anyáék úgy döntöttek magánsuliba járatnak ahol sok hozzám hasonló gyere található. Ott azonban senki sem volt számomra szimpatikus ugynis ők tényleg el voltak szállva maguktól. Sandy-vel sajnos ezek után nem tudtunk találkozni. Telefonon ugyan tartottuk a kapcsolatot azonban a minden napi beszélgetések mostanra már lecsökkentek nullára. Ezárt is lepett meg barátnőm jelenléte főleg hogy London-ban vagyunk. Meg egyáltalán honnan tudta hogy itt lakok.
- Szia csajszi. - rázta meg előttem csípőjét miközbenenyhe angol akcentussal köszönt. Gondolom nem most költözhetett ki ha ennyire megy neki.
- Mit keresel te itt? - kérdeztem lepetten miközben már elengedtem és szemébe néztem.
- Ácsi..ácsi.. - emelte fel mutatóujját amit egy z alakban elvezetett előttem. - Menjünk be. - mondta majd meg sem várva engem bevonűlt. Hát igen. Ilyen Sandy. Nevetve mentem utána majd leültem mellé a kanapéra ugyanis ő már helyet foglalt mintha csak otthon lenne.
- Szóval? - néztem rá továbbra is előző válaszomra várva mire elmosolyodott és felém fordúlt.
- Szóval! Emlékszel miután megszakadt a kapcsolatunk? - kérdezte mire szomorúan lehajtott fejjel bólintottam. Sajos tudtam hogy ez részben az én hibám is azonban az övé is. Kettőnké. - Anyuák elváltak. - mondta elcsukló hangon. Szemeim elnyíltak és csdálkozva néztem rá. Ahogy láttam megviselte a dolog. Nem is csodálom hisz az ő szülei voltak a megfelelő példa az igaz szerelemre. Mikor még 14 évesek voltunk is annyira szerették egymást mint két tini. Mindig csoálattal néztük ahogy együtt voltak nevettek és szerették egymást. Szörnyű azt hallani hogy sajnos egy ilyen kapcsolat is megromlik. - Apu megcsalta anyut. - mondta lehajtott fejjel Sandy miközben érdekesnek találta a szerintem annyira vörös körmt hogy az csak úgy rikított. - Mikor ezt anyu megtudta teljesen összeomlott. - mondta miközben erőt véve magán egy nagyot sóhajtott. - Ő még mindig szerette apát azonban e tette meggyengítette abban hogy ezt apa is viszonozza-e. - mondta egyre rekedtebb hangon mire bíztatóan végig simítottam kezén. - Anya számára kérdés sem volt. Rögtön beadta a válópert. - nem is csodálom. hisz egyik pillanatban azt hiszi az ember hogy minden rendben a másikban pedig megtudja : a legfontosabb személy az életében megcsalja. Éveken át oylan stabil volt a kapcsolatuk hogy sajnos elég volt hozzá ennyi és az egész dőlt. Talán még rosszabb ha egy jó kapcsolatban vétenek egy rossz cselekedetet. Még nehezebb megbocsájtani. - Miután lezajlott a válás azonban kiderűlt hogy anya 2 hónapos terhes. - mondta és ekkor már láttam szeimben a könnyeket amiket óvatosan elsimítottam onnan. - Ezt apának nem mondta el hisz tudta akkor még jobban össze lennének kötve. Azonban letikolni sem tudta hisz én még ott voltam. Minden hévégén apánál voltam és így alkalmuk volt találkozni amikor apa jött értem. Így anyának cselekdnie kellett. Azonban álmomban sem gondoltam volna hogy így fog. - mondta majd szippantott egyet mire leesett így gyorsan felényújtottam egy zsepit. - Szóval anya összejött egy hapsival. Számomra azonban ez kétségbeejtő volt. Hisz megbízott egy olyan emberben akit alig imser. Apának beadta azt hogytőle terhes amit ő el is hitt.Igazából nem volt a pasival semmi gondom azonban nem is fogadtam el. Egyre többet voltam apámnál anyával mát szinte csak 1 napot találkoztam a héten. Amit ő látszólag annyira nem is bánta. Mikor eljött a nap hogy anya megszüljön mindannyian a kórházba rohantunk persze apa is jött. Talán anya sejtett valamit nem tudom. Azonban amielőtt bevitték a szülőszobába elmondta apának hogy tőle van a gyerek. A legrosszabb a dologban hogy anya abból a szülőszobából nem jött ki. - mondta már patakzó könnyekkel amit már én sem hallottam máshogy. Több mint 10 évig szorosan kötődtem ehhez a családhoz és most kiderűl hogy egy közülük már nem él. Hirtelen szorítottam magamhoz zokogó barátnőmet aki gyorsan felemlte a fejét és letörölte könnyeit. - Mindez 2 éve történt. Úgy érzem most hogy volt kinek kiönteni a lelkem már sokkal könnyebb feldolgozni. - mondta mosolyogva azonban hangján még mindig lehetett hallani hogy sírt.
- Szóval ezért jöttél London-ba. - mondtam mire bólintott egyet.
- De mesélj mi van veled? - kérdezte mosolyogva azonban még látszott rajta hogy sírt.
- Hát.. öhm... - mondtam kissé pirúltan mire Sandy sejtelmesen elvigyorodott miközben szemöldökét húzogatta. A francba már hogy ez a hülye szokás megmaradt.
- Had halljam csak. - bökött vállba mire én elimsertem hogy ha ő elmondott nekem egy iylen nagy dolgot én is simán kitálalhatok a mostani helzyetről. Elmondtam neki mindent. Hogy Taylor még továbbra sem tart a kedvenc hugicájának és hogy összejött Harry Styles-szal. Hát persze hogy ennél a résznél mérgesen méregetett amit előszö nem értettem azonban elmagyarázta hogy hatalmas Directioner. Azonban ez egy kicsit megtántorított azzaé kapcsoltban hogy merjem-e elmodnani neki a Harry-s dolgot. Végül csal rávettem magam amire ő csak egy irigy pillantással és a tipikus tinliáány kombinálós nézéssel rámnézett.
- Egyérlemű hogy bejössze Hazza-nak. - mondta mir eelnevettem magam. Hazza ez jó. Értetlen tekintettel bámúlt engem azonban én könnyeimet törölgetve legyintettem egyet.
- De neki ott van Taylor. - mondtam egyértelműen mire most ő nvetett fel. Oké mintha két párhuzamos dimenzióban élnénk. Menők vagyunk.
- De Taylor-t nem szereti. - jelentette ki nagy magabiztosággal mire üres tekintettel meredt maga elé.
- Honnan veszed? - kérdeztem szemöldök húzogtava miközben ránéztem.
- Tudok kedves Nins Harry-ének van egy olyanjuk hogy menedszment. Ha ő azt mondja " Harry holnaptól Taylor Swift-tel jársz!" akkor neki vele kell járni. Szerinted érdekli azt hogy ő éppenséggel nem szerelmes belé? Szarik rá maagsról. - mondta egyérleműen. Most erre mit mondjak? Igen Sandy igazad van tetszek Hrary-nek ő is tetszik nekem. Legszívesebben most átmennék hozzá és a szemébe mondanék mindent amit érzek iránta de ezt nem tehetem. Taylor a nővérem. Akármennyire nem mutatjuk ki ezt de testvérek vagyunk. Nem tehetem ezt vele. Meg amúgy sem tudom biztosra hogy Harry-nek bejvök. Nem akarok előtte leégni. Na meg ezekszerint a menedzsment sem egy könnyű eset. Minden az ellen van hogy én valaha is közel kerüljek Harry-hez. - Na de én kérek egy telefonszémot. Ha már egy városban élünk legalább lássuk egymást gyakrabban. - mondta mire lőkaptam a telefonom a zsebemből és msooylogva lediktáltam neki a szémom. Mikor készen lett megcsörgetett nehogy becsapjam és egy hatalmas ölelés után el is ment.
Sóhajtva ledőltem az ágyamra majd ránéztem az éjjeliszekrényen lévő órára. Fél 11. Jó sokáig elbeszélgettünk Sandy-vel. Ez má hiányzott. Levettem magamról a pólómat és egy melltartóban valamint egy nadrágban járkáltam a szobámba. Azonban ekkor eszembe jutott hogy ég a villany vaamint a függöny sincs behúzva. Gyorsan kaptam fejem az ablak irányába ahol egy göndör hajú fiút véltem felfedezni ahogy csodálattal néz engem. Mikor észbekapott hogy valójában egymás szemébe nézünk gyorsan elkapta a fejét majd a zsebébe nyúlt. Ahogy észrevettem a telefont vette ki majd pötyögött rajta valamit. Ezután visszacsúsztattam a zsebébe és rámnézett. Ekkor az én telefonom kezdett rezegni gyorsan kaptam utána majd nyitottam meg. Harry-től jött egy üzenet.
"Holnap feltétlenül beszélnünk kell.Aludj jól én ezek után tuti jól fogok. Puszi : Harry xx "
Hazudnék ha azt mondanám nem vörösödtem el. Nem kezdett 20-szor gyorsabban verni a szívem. Nem rogytam majdnem össze remegő lábaim alatt. De ahhelyett hogy megtettem volna inkább visszírtam.
" Rendben. Itt lakok a szomszédben! Hidd el jól fogok aludni. Puszi : Nins xx
UI.: Máskor behúzom a függönyt! Szívesen!"
Igazából elég furcsa volt ez az üzengetés. Ahogy láttam Harry is megkapta üzenetét majd felnevetett majd egy " Nem kell köszi"-t táogott nekem. Én csak elmosolyodtam majd egyre közelebb lépve a függönyhöz egy egyszerű mozdulattal behúztam azt. Fogalmam sincs miről akar beszélni Harry azonban mivel ott vot az a " feltétlenül" szócska gondolom fontos lehet. levettem a adrágom is amjd magamra kaptam egy hosszabb pólót amit még Kenny-től kaptam és kettős érzelmek között hajtottam fejem álomra.
Jó olvasást!
Lots of love : Bíííía xx
Nina szemszöge:
- Úristen Sandy! - ugrottam rég nem látott barátnőm nyakába. Sandy-vek 6 éves korunkban ismertük meg egymást amikor is egy osztályba kerültünk. Mind a ketten félénkek voltunk és nem volt ki mellé űlni. Így a szüleink kitalálták hogy üljünk egymás mellé mert ebből még valami jó is kisülhet. Hát ki is sűlt ugyanis attól a naptól kezdve elválaszthatatlanok lettünk. Mindent megosztottznk egymással. Egyszóval olyan voltunk mint az igazi barátnők. Azonban mikor Taylor befutott sokan rossz szemmel néztek rám. Mindneki azt hitte hogy emiatt el fogok szállni és minden körülöttem fog forogni. Pedig nekem erre semmi szükségem sem volt. Azonban emiatt anyáék úgy döntöttek magánsuliba járatnak ahol sok hozzám hasonló gyere található. Ott azonban senki sem volt számomra szimpatikus ugynis ők tényleg el voltak szállva maguktól. Sandy-vel sajnos ezek után nem tudtunk találkozni. Telefonon ugyan tartottuk a kapcsolatot azonban a minden napi beszélgetések mostanra már lecsökkentek nullára. Ezárt is lepett meg barátnőm jelenléte főleg hogy London-ban vagyunk. Meg egyáltalán honnan tudta hogy itt lakok.
- Szia csajszi. - rázta meg előttem csípőjét miközbenenyhe angol akcentussal köszönt. Gondolom nem most költözhetett ki ha ennyire megy neki.
- Mit keresel te itt? - kérdeztem lepetten miközben már elengedtem és szemébe néztem.
- Ácsi..ácsi.. - emelte fel mutatóujját amit egy z alakban elvezetett előttem. - Menjünk be. - mondta majd meg sem várva engem bevonűlt. Hát igen. Ilyen Sandy. Nevetve mentem utána majd leültem mellé a kanapéra ugyanis ő már helyet foglalt mintha csak otthon lenne.
- Szóval? - néztem rá továbbra is előző válaszomra várva mire elmosolyodott és felém fordúlt.
- Szóval! Emlékszel miután megszakadt a kapcsolatunk? - kérdezte mire szomorúan lehajtott fejjel bólintottam. Sajos tudtam hogy ez részben az én hibám is azonban az övé is. Kettőnké. - Anyuák elváltak. - mondta elcsukló hangon. Szemeim elnyíltak és csdálkozva néztem rá. Ahogy láttam megviselte a dolog. Nem is csodálom hisz az ő szülei voltak a megfelelő példa az igaz szerelemre. Mikor még 14 évesek voltunk is annyira szerették egymást mint két tini. Mindig csoálattal néztük ahogy együtt voltak nevettek és szerették egymást. Szörnyű azt hallani hogy sajnos egy ilyen kapcsolat is megromlik. - Apu megcsalta anyut. - mondta lehajtott fejjel Sandy miközben érdekesnek találta a szerintem annyira vörös körmt hogy az csak úgy rikított. - Mikor ezt anyu megtudta teljesen összeomlott. - mondta miközben erőt véve magán egy nagyot sóhajtott. - Ő még mindig szerette apát azonban e tette meggyengítette abban hogy ezt apa is viszonozza-e. - mondta egyre rekedtebb hangon mire bíztatóan végig simítottam kezén. - Anya számára kérdés sem volt. Rögtön beadta a válópert. - nem is csodálom. hisz egyik pillanatban azt hiszi az ember hogy minden rendben a másikban pedig megtudja : a legfontosabb személy az életében megcsalja. Éveken át oylan stabil volt a kapcsolatuk hogy sajnos elég volt hozzá ennyi és az egész dőlt. Talán még rosszabb ha egy jó kapcsolatban vétenek egy rossz cselekedetet. Még nehezebb megbocsájtani. - Miután lezajlott a válás azonban kiderűlt hogy anya 2 hónapos terhes. - mondta és ekkor már láttam szeimben a könnyeket amiket óvatosan elsimítottam onnan. - Ezt apának nem mondta el hisz tudta akkor még jobban össze lennének kötve. Azonban letikolni sem tudta hisz én még ott voltam. Minden hévégén apánál voltam és így alkalmuk volt találkozni amikor apa jött értem. Így anyának cselekdnie kellett. Azonban álmomban sem gondoltam volna hogy így fog. - mondta majd szippantott egyet mire leesett így gyorsan felényújtottam egy zsepit. - Szóval anya összejött egy hapsival. Számomra azonban ez kétségbeejtő volt. Hisz megbízott egy olyan emberben akit alig imser. Apának beadta azt hogytőle terhes amit ő el is hitt.Igazából nem volt a pasival semmi gondom azonban nem is fogadtam el. Egyre többet voltam apámnál anyával mát szinte csak 1 napot találkoztam a héten. Amit ő látszólag annyira nem is bánta. Mikor eljött a nap hogy anya megszüljön mindannyian a kórházba rohantunk persze apa is jött. Talán anya sejtett valamit nem tudom. Azonban amielőtt bevitték a szülőszobába elmondta apának hogy tőle van a gyerek. A legrosszabb a dologban hogy anya abból a szülőszobából nem jött ki. - mondta már patakzó könnyekkel amit már én sem hallottam máshogy. Több mint 10 évig szorosan kötődtem ehhez a családhoz és most kiderűl hogy egy közülük már nem él. Hirtelen szorítottam magamhoz zokogó barátnőmet aki gyorsan felemlte a fejét és letörölte könnyeit. - Mindez 2 éve történt. Úgy érzem most hogy volt kinek kiönteni a lelkem már sokkal könnyebb feldolgozni. - mondta mosolyogva azonban hangján még mindig lehetett hallani hogy sírt.
- Szóval ezért jöttél London-ba. - mondtam mire bólintott egyet.
- De mesélj mi van veled? - kérdezte mosolyogva azonban még látszott rajta hogy sírt.
- Hát.. öhm... - mondtam kissé pirúltan mire Sandy sejtelmesen elvigyorodott miközben szemöldökét húzogatta. A francba már hogy ez a hülye szokás megmaradt.
- Had halljam csak. - bökött vállba mire én elimsertem hogy ha ő elmondott nekem egy iylen nagy dolgot én is simán kitálalhatok a mostani helzyetről. Elmondtam neki mindent. Hogy Taylor még továbbra sem tart a kedvenc hugicájának és hogy összejött Harry Styles-szal. Hát persze hogy ennél a résznél mérgesen méregetett amit előszö nem értettem azonban elmagyarázta hogy hatalmas Directioner. Azonban ez egy kicsit megtántorított azzaé kapcsoltban hogy merjem-e elmodnani neki a Harry-s dolgot. Végül csal rávettem magam amire ő csak egy irigy pillantással és a tipikus tinliáány kombinálós nézéssel rámnézett.
- Egyérlemű hogy bejössze Hazza-nak. - mondta mir eelnevettem magam. Hazza ez jó. Értetlen tekintettel bámúlt engem azonban én könnyeimet törölgetve legyintettem egyet.
- De neki ott van Taylor. - mondtam egyértelműen mire most ő nvetett fel. Oké mintha két párhuzamos dimenzióban élnénk. Menők vagyunk.
- De Taylor-t nem szereti. - jelentette ki nagy magabiztosággal mire üres tekintettel meredt maga elé.
- Honnan veszed? - kérdeztem szemöldök húzogtava miközben ránéztem.
- Tudok kedves Nins Harry-ének van egy olyanjuk hogy menedszment. Ha ő azt mondja " Harry holnaptól Taylor Swift-tel jársz!" akkor neki vele kell járni. Szerinted érdekli azt hogy ő éppenséggel nem szerelmes belé? Szarik rá maagsról. - mondta egyérleműen. Most erre mit mondjak? Igen Sandy igazad van tetszek Hrary-nek ő is tetszik nekem. Legszívesebben most átmennék hozzá és a szemébe mondanék mindent amit érzek iránta de ezt nem tehetem. Taylor a nővérem. Akármennyire nem mutatjuk ki ezt de testvérek vagyunk. Nem tehetem ezt vele. Meg amúgy sem tudom biztosra hogy Harry-nek bejvök. Nem akarok előtte leégni. Na meg ezekszerint a menedzsment sem egy könnyű eset. Minden az ellen van hogy én valaha is közel kerüljek Harry-hez. - Na de én kérek egy telefonszémot. Ha már egy városban élünk legalább lássuk egymást gyakrabban. - mondta mire lőkaptam a telefonom a zsebemből és msooylogva lediktáltam neki a szémom. Mikor készen lett megcsörgetett nehogy becsapjam és egy hatalmas ölelés után el is ment.
Sóhajtva ledőltem az ágyamra majd ránéztem az éjjeliszekrényen lévő órára. Fél 11. Jó sokáig elbeszélgettünk Sandy-vel. Ez má hiányzott. Levettem magamról a pólómat és egy melltartóban valamint egy nadrágban járkáltam a szobámba. Azonban ekkor eszembe jutott hogy ég a villany vaamint a függöny sincs behúzva. Gyorsan kaptam fejem az ablak irányába ahol egy göndör hajú fiút véltem felfedezni ahogy csodálattal néz engem. Mikor észbekapott hogy valójában egymás szemébe nézünk gyorsan elkapta a fejét majd a zsebébe nyúlt. Ahogy észrevettem a telefont vette ki majd pötyögött rajta valamit. Ezután visszacsúsztattam a zsebébe és rámnézett. Ekkor az én telefonom kezdett rezegni gyorsan kaptam utána majd nyitottam meg. Harry-től jött egy üzenet.
"Holnap feltétlenül beszélnünk kell.Aludj jól én ezek után tuti jól fogok. Puszi : Harry xx "
Hazudnék ha azt mondanám nem vörösödtem el. Nem kezdett 20-szor gyorsabban verni a szívem. Nem rogytam majdnem össze remegő lábaim alatt. De ahhelyett hogy megtettem volna inkább visszírtam.
" Rendben. Itt lakok a szomszédben! Hidd el jól fogok aludni. Puszi : Nins xx
UI.: Máskor behúzom a függönyt! Szívesen!"
Igazából elég furcsa volt ez az üzengetés. Ahogy láttam Harry is megkapta üzenetét majd felnevetett majd egy " Nem kell köszi"-t táogott nekem. Én csak elmosolyodtam majd egyre közelebb lépve a függönyhöz egy egyszerű mozdulattal behúztam azt. Fogalmam sincs miről akar beszélni Harry azonban mivel ott vot az a " feltétlenül" szócska gondolom fontos lehet. levettem a adrágom is amjd magamra kaptam egy hosszabb pólót amit még Kenny-től kaptam és kettős érzelmek között hajtottam fejem álomra.
2013. február 25., hétfő
♠ Chapter Six : These feelings... ♠
Szijjasztok drágáim! Új résszel jelentkezem. Remélem tetszeni fog majd nektek.
Jó olvasást!
Lots of love : Bíííía xx
Nina szemszöge:
- Megvan minden? - fordúltam kérdőn anya felé aki verejtékes homlokkal lihegve ült le egy üres doboz tetejére. Mivel ők ma mennek vissza New York-ba így rávettem őket hogy minél hamarabb segítsenek bepakolni az új házamba amibe vonakodva ugyan de belementek. Kb. 20 dobozt cipeltünk be és ez még mindig nem volt az összes ugyenis van amit New York-ban hagytam.Persze Taylor-nak ezse ágában sem volt hogy segít nekem hisz ez az utolsó napja így normálisan el kell köszönnie az ő Harry-jétől. Milyen romantikus. Kenny azonban már tegnap visszament ugyanis fontos elintéznivalója volt ami halaszhatalan. Azonban mikor kérdeztem róla nem mondott semmit csak elment. Apropó Kenny. A múltkori Tv nézés közben egy mukkot sem szólt sőt még bealudt. Halványlila gőzöm sincs mit akart mondani. Hát remélem azért egyszer majd arra is sor kerül hogy megtudjuk.
Kb. 2 óra után végül végeztünk az egész pakolással így anyáék meg persze én is nyugodt szívvel mentek a reptérre. Mi taxival mentünk ugyanis anyáék nem kocsival jöttek azonban nekem béreltünk egyet amíg nem veszek. Már mindannyian ott voltunk a reptéren csak Taylor hiányzott. Már azt hittük ide sem ér mikor 5 perccel a gép felszállása előtt rohanva betoppant Harry-vel az oldalán. Egy gyors köszönés után mindannyian elindultak a terminál felé én pedig ott maradtam Harry-vel együtt aki zavartan nézett engem. Megvártam míg anyáék teljesen eltűnnek a kis folyosón majd egy szó nélkül megfordúltam és elindúltam a kijárat felé.
- Héj Nina! - kiabált utánam Harry mire én egy nagy sóhaj közepette megfordúltam. - Ne vigyelek haza? - kérdezte kissé lihegve mert gondolom szaladt utánam.
- Nem kösz fogok egy taxit. - mondtam közömbösen majd megordúltam hogy elmehessek azonban ezt egy kéz gátolta.
- Kérlek hagy vigyelek haza. - kérlelt könyörgően aminek sajnos nem tudtam ellent mondani. A hideg is kirázott mikor hozzám ért és azokkal a gyönyörűen csillogó zöld szemeivel rámnézett. Oké nyugi Nina hisz ő csak Harry. Taylor pasija. Érted Taylor-é? Elég fura hogy magamban bezsélek de komoylan már nem is csodálkozok tudom hogy őrűlt vagyok. Egy aprót bólintottam Harry-nek mire ő elmosolyodott és elindult egy másik irányba mint amibe eleve elindúlam. Sóhajtottam egyet majd követtem Harry-t egyenesen a fekete Range Rover-jéhez. Az út rettenetesen csengesen telt ami szinte már bántotta a fülem. Esküszöm a csendben fogok megsüketűlni. Útközben Harry megkérdezte a címet amit én lazán odanyomtam neki azonban az ő szemei hirtelen eltágúltak.
- Mi az? - kérdeztem értelenül miközben kémleltem az arcát.
- Te vagy az új szomszédom. - mondta mosolyogva mire azt hittem kiesek a kocsiból ha még ajtó is van meg be van zárva. Nem elég hogy távol akarom magam tartani tőle még egyre közelebb kerülök hozzá. Nem lesz ez így jó.
- Hogy mi van? - kérdeztem kissé felháborodva mire elnevette magát és innen már spontán vezetett hisz tudta merre kell menni. Mikor doaértünk a házunkhoz emg sem várva Harry-t azonnal kipattantam a kocsiból és egyenesen a házam felé vettem az irányt.
- Körbe sem vezetsz? - kérdezte mitől hirtelen hátrafordúltam felé és egy pajkos mosolyt viselő fiú tárúlt elém.
- Nem. - mondtam egyérleműen majd elindúltam befelé. Ezután nem mondott semmit amit furcsáltam is de ezek szerint feladta. Mikor beemntem könnyedén sóhajtottam fel majd vettem lefelé a kabátomat.
- Szép ház. - mondta egy hang a hátam mögül mire egy akkorát sikítottam hogy valószínűleg az egész utca hallotta.
- Harry normális vagy? - kérdeztem idegesen majd mellkasára ütöttem a sálammal. - Nem megmondtam hogy nem jöhetsz be? - kérdeztem kcisit megemelve a hanom mire elnevette magát.
- Nem. Te azt mondtam nem vezetsz körbe nem azt hogy nem nézhetem meg. - mondta sunyin elvigyorodva majd lehúzta a cipőjét és beljebb ment hogy szemügyre vehesse a nappalit. Legyintettem egyet majd felmentem a lécpsőn egyenesen a szobámba ahol bezártam magam mögött az ajtót és egy nagy sóhaj közepette levágódtam az ágyra. Hirtelen hallottam hogy valaki felfelé tart a lépcsőn így gyorsan felpattantam és az ajtóhoz mentem majd elkezdtem nyomni hogy ne tudjon bemnni. - Ugyan Nina enegdj be. - mondta nevetve és éreztem hogy ő is kezdi nyomni az ajtót ugyanis a széle egy kisrésen kinyílt.
- Dehogy enegdlek. - mondtam egyértelműen kis éllel a hangomban közben próbáltam minél erősebben nyomni az ajtót. Azonban egy idő után a nyomás alábbhagyott így óvatosan elengedtem és arra mertem következtetni hogy vagy elment vagy nem próbálkozik tovább. Azonban épp mikor ki akartam nyitni az ajtó Harry akkor karta újból nyomni így teljes testével rámesett.
- Bocsi. - mondtam elmosolyodva azonban továbbra sem szándékozott leszállni rólam. Hosszasan néztünk egymás szemébe és megint előjött bennem ez a fázok de mégsem dolog ami egyszerre volt jó ijesztő és rossz érzés. Hirtelen arra lettem figyelmes hogy Harry ajkai egyre közeledek az enyémek felé. Próbáltam ellenkezni esküszöm hogy próbáltam de valami miatt mégsem ment.
- Ezt nem szabad. - suttogtam elhaló hangon miközben ajka csak egyre közeledett az enyém felé.
- Nem érdekel. - mondta ki utoljára már szinte a számban majd ebben a pillanatban ajkaink összeértek. Először csak gyengéden csókolta majd mikor észrevette hogy nem ellenkezek ami egyáltalán nem volt helyes elekdzett vadabbúl sókolni. Nyelve betekintést kérte a számba ami így az enyémmel érzelmes keringőt járt. A csók kezdett egyre hevesebb lenni mikor már Harry letért a nyakamhoz és azt kezdte csókolni. Halk sóhajok hagyták el a számat miközben egyre haladt lefelé. Azonban mikor elekdzte szívni a ynakam egyben árasztott el jó és furcsa érzés. Miután úgy érezte hogy kellően kiszívta a nyakam visszatért az ajkaimra miközben ingemet kezdte kigombolt. Már a mellem alatt is kigombolta amikor meghallottuk a csengőt. Hirtelen váltunk el egymástól majd a szemembe nézett. - Ne nyisd ki. - mondta kérlelően azonban nekem csak ekkor esett le mit csinálunk vagyis mit akartunk éppen csinálni így gyorsan felpattantam elekzdtem ingem visszacsatolni. - Nina... - kapott Harry a karom után azonban én kihúztam onnan.
- Csak menj el jó? - néztem rá kérlelően mire ő egy aprót bólintott és előttem keimnt miközben meglátta az ajtóban álló egyedet akinek láttan majdnem visszaestem a lépcsőre.
Harry szemszöge:
Tomboló vággyal és érzelmekkel szinte szaladtam vissza a házamban és próáltam nem arra gondolni hogy mit akartam most tenni. Nyílván nem szeretem Taylor-t azonban mégis csak együtt járunk és valahogy bánt hogy én most megcsaltam.próbáltam magamban elhesegetni egy mondatot amit akráhogy próbáltam újra és újra megjelent ott. Otthon azonnal a telefonomért nyúltam és tárcsáztam Liam számát ugyanis mindenki tudja hogy akármennyire Louis a legjobb barátom nekem most Liam kell. 2 csörgés után eléggé vidáman fel is vette majd gyorsan elhadartam neki hogy sürgősen ide kell jönnie amit ő vett is és 15 perc múlva már a kanapémon feküdtem keresztben ő pedig a fotelben próált elhelyezkedni.
- Szóval? Mi történt? - kérdezte miközben felémfordúlt és azt vettem észre hogy most már eldöntötte miylen pózban szeretne ülni.
- Majdnem lefeküdtem Nina-val. - mondtam rá sem nézve mire ő autómatikusan kiköpte a szájában lévő folyadékot.
- Most két dolgot mondok. 1 : Tudtam.. tudtam.. és tudtam. 2 Ez szörnyű. - mondta mir elnevettem magam. Egyértelmű hogy Liam mindig is szeretett az embereknek jót tenni. Ezért is mondta ezt a két ellentétes mondatot. Gondolom az 1 opciónak azért örült mert ő sem túlságosan szerette Taylor-t és mint a többiek ő is amellett állt hogy mellém nem illik Taylor jobban inkább Nina. A 2. opció pedig azért volt szörnyűlködő mert mivel Taylor is ember neki sem akar rosszat így tudja hogy megcsaltam és ez bizony szörnyű.
- Most mit tegyek? - kérdeztem kétségbeesetten Liam felé fordúlva aki feljebb űlt hogy jobban láthasson.
- Szereted Taylor-t? - kérdezte undorodva mire felnevettem.
- Nem én már rég nem lennék vele ha Paul nem kavar be. - mondtam egyértelműen mire bólintott.
- Szereted Nina-t? - kérdezte mire kb. 5 percre megálltam. Hogy szeretem-e? Ezt én magam sem tudom. Azonban azok a szemek, ajkak, a haja, maga az egész midene mosolyával együtt teljesen elragad. És az az rzés ami akkor járt át mikor megcsókolhattam a legjobb érzés volt a világon. Ilyet sosem éreztem még az eddig hitt legnagyobb szerelmemnél sem. taylor-nál meg főleg. De Nina oylan érzelmeket áltott ki belőlem amiket még sosem éreztem ezelőtt. Tátott szájjal fordúltam Liam felé aki még mindig válaszra várt. Mikor meglátta azcomat összehúzta szemölökét és kíváncsian méregetett.
- Basszus beleszerettem Nina-ba. - mondtam mikor leesett a tantusz amjd továbbra is tátott szájjal bámúltam magam elé.....
Jó olvasást!
Lots of love : Bíííía xx
- Megvan minden? - fordúltam kérdőn anya felé aki verejtékes homlokkal lihegve ült le egy üres doboz tetejére. Mivel ők ma mennek vissza New York-ba így rávettem őket hogy minél hamarabb segítsenek bepakolni az új házamba amibe vonakodva ugyan de belementek. Kb. 20 dobozt cipeltünk be és ez még mindig nem volt az összes ugyenis van amit New York-ban hagytam.Persze Taylor-nak ezse ágában sem volt hogy segít nekem hisz ez az utolsó napja így normálisan el kell köszönnie az ő Harry-jétől. Milyen romantikus. Kenny azonban már tegnap visszament ugyanis fontos elintéznivalója volt ami halaszhatalan. Azonban mikor kérdeztem róla nem mondott semmit csak elment. Apropó Kenny. A múltkori Tv nézés közben egy mukkot sem szólt sőt még bealudt. Halványlila gőzöm sincs mit akart mondani. Hát remélem azért egyszer majd arra is sor kerül hogy megtudjuk.
Kb. 2 óra után végül végeztünk az egész pakolással így anyáék meg persze én is nyugodt szívvel mentek a reptérre. Mi taxival mentünk ugyanis anyáék nem kocsival jöttek azonban nekem béreltünk egyet amíg nem veszek. Már mindannyian ott voltunk a reptéren csak Taylor hiányzott. Már azt hittük ide sem ér mikor 5 perccel a gép felszállása előtt rohanva betoppant Harry-vel az oldalán. Egy gyors köszönés után mindannyian elindultak a terminál felé én pedig ott maradtam Harry-vel együtt aki zavartan nézett engem. Megvártam míg anyáék teljesen eltűnnek a kis folyosón majd egy szó nélkül megfordúltam és elindúltam a kijárat felé.
- Héj Nina! - kiabált utánam Harry mire én egy nagy sóhaj közepette megfordúltam. - Ne vigyelek haza? - kérdezte kissé lihegve mert gondolom szaladt utánam.
- Nem kösz fogok egy taxit. - mondtam közömbösen majd megordúltam hogy elmehessek azonban ezt egy kéz gátolta.
- Kérlek hagy vigyelek haza. - kérlelt könyörgően aminek sajnos nem tudtam ellent mondani. A hideg is kirázott mikor hozzám ért és azokkal a gyönyörűen csillogó zöld szemeivel rámnézett. Oké nyugi Nina hisz ő csak Harry. Taylor pasija. Érted Taylor-é? Elég fura hogy magamban bezsélek de komoylan már nem is csodálkozok tudom hogy őrűlt vagyok. Egy aprót bólintottam Harry-nek mire ő elmosolyodott és elindult egy másik irányba mint amibe eleve elindúlam. Sóhajtottam egyet majd követtem Harry-t egyenesen a fekete Range Rover-jéhez. Az út rettenetesen csengesen telt ami szinte már bántotta a fülem. Esküszöm a csendben fogok megsüketűlni. Útközben Harry megkérdezte a címet amit én lazán odanyomtam neki azonban az ő szemei hirtelen eltágúltak.
- Mi az? - kérdeztem értelenül miközben kémleltem az arcát.
- Te vagy az új szomszédom. - mondta mosolyogva mire azt hittem kiesek a kocsiból ha még ajtó is van meg be van zárva. Nem elég hogy távol akarom magam tartani tőle még egyre közelebb kerülök hozzá. Nem lesz ez így jó.
- Hogy mi van? - kérdeztem kissé felháborodva mire elnevette magát és innen már spontán vezetett hisz tudta merre kell menni. Mikor doaértünk a házunkhoz emg sem várva Harry-t azonnal kipattantam a kocsiból és egyenesen a házam felé vettem az irányt.
- Körbe sem vezetsz? - kérdezte mitől hirtelen hátrafordúltam felé és egy pajkos mosolyt viselő fiú tárúlt elém.
- Nem. - mondtam egyérleműen majd elindúltam befelé. Ezután nem mondott semmit amit furcsáltam is de ezek szerint feladta. Mikor beemntem könnyedén sóhajtottam fel majd vettem lefelé a kabátomat.
- Szép ház. - mondta egy hang a hátam mögül mire egy akkorát sikítottam hogy valószínűleg az egész utca hallotta.
- Harry normális vagy? - kérdeztem idegesen majd mellkasára ütöttem a sálammal. - Nem megmondtam hogy nem jöhetsz be? - kérdeztem kcisit megemelve a hanom mire elnevette magát.
- Nem. Te azt mondtam nem vezetsz körbe nem azt hogy nem nézhetem meg. - mondta sunyin elvigyorodva majd lehúzta a cipőjét és beljebb ment hogy szemügyre vehesse a nappalit. Legyintettem egyet majd felmentem a lécpsőn egyenesen a szobámba ahol bezártam magam mögött az ajtót és egy nagy sóhaj közepette levágódtam az ágyra. Hirtelen hallottam hogy valaki felfelé tart a lépcsőn így gyorsan felpattantam és az ajtóhoz mentem majd elkezdtem nyomni hogy ne tudjon bemnni. - Ugyan Nina enegdj be. - mondta nevetve és éreztem hogy ő is kezdi nyomni az ajtót ugyanis a széle egy kisrésen kinyílt.
- Dehogy enegdlek. - mondtam egyértelműen kis éllel a hangomban közben próbáltam minél erősebben nyomni az ajtót. Azonban egy idő után a nyomás alábbhagyott így óvatosan elengedtem és arra mertem következtetni hogy vagy elment vagy nem próbálkozik tovább. Azonban épp mikor ki akartam nyitni az ajtó Harry akkor karta újból nyomni így teljes testével rámesett.
- Bocsi. - mondtam elmosolyodva azonban továbbra sem szándékozott leszállni rólam. Hosszasan néztünk egymás szemébe és megint előjött bennem ez a fázok de mégsem dolog ami egyszerre volt jó ijesztő és rossz érzés. Hirtelen arra lettem figyelmes hogy Harry ajkai egyre közeledek az enyémek felé. Próbáltam ellenkezni esküszöm hogy próbáltam de valami miatt mégsem ment.
- Ezt nem szabad. - suttogtam elhaló hangon miközben ajka csak egyre közeledett az enyém felé.
- Nem érdekel. - mondta ki utoljára már szinte a számban majd ebben a pillanatban ajkaink összeértek. Először csak gyengéden csókolta majd mikor észrevette hogy nem ellenkezek ami egyáltalán nem volt helyes elekdzett vadabbúl sókolni. Nyelve betekintést kérte a számba ami így az enyémmel érzelmes keringőt járt. A csók kezdett egyre hevesebb lenni mikor már Harry letért a nyakamhoz és azt kezdte csókolni. Halk sóhajok hagyták el a számat miközben egyre haladt lefelé. Azonban mikor elekdzte szívni a ynakam egyben árasztott el jó és furcsa érzés. Miután úgy érezte hogy kellően kiszívta a nyakam visszatért az ajkaimra miközben ingemet kezdte kigombolt. Már a mellem alatt is kigombolta amikor meghallottuk a csengőt. Hirtelen váltunk el egymástól majd a szemembe nézett. - Ne nyisd ki. - mondta kérlelően azonban nekem csak ekkor esett le mit csinálunk vagyis mit akartunk éppen csinálni így gyorsan felpattantam elekzdtem ingem visszacsatolni. - Nina... - kapott Harry a karom után azonban én kihúztam onnan.
- Csak menj el jó? - néztem rá kérlelően mire ő egy aprót bólintott és előttem keimnt miközben meglátta az ajtóban álló egyedet akinek láttan majdnem visszaestem a lépcsőre.
Harry szemszöge:
Tomboló vággyal és érzelmekkel szinte szaladtam vissza a házamban és próáltam nem arra gondolni hogy mit akartam most tenni. Nyílván nem szeretem Taylor-t azonban mégis csak együtt járunk és valahogy bánt hogy én most megcsaltam.próbáltam magamban elhesegetni egy mondatot amit akráhogy próbáltam újra és újra megjelent ott. Otthon azonnal a telefonomért nyúltam és tárcsáztam Liam számát ugyanis mindenki tudja hogy akármennyire Louis a legjobb barátom nekem most Liam kell. 2 csörgés után eléggé vidáman fel is vette majd gyorsan elhadartam neki hogy sürgősen ide kell jönnie amit ő vett is és 15 perc múlva már a kanapémon feküdtem keresztben ő pedig a fotelben próált elhelyezkedni.
- Szóval? Mi történt? - kérdezte miközben felémfordúlt és azt vettem észre hogy most már eldöntötte miylen pózban szeretne ülni.
- Majdnem lefeküdtem Nina-val. - mondtam rá sem nézve mire ő autómatikusan kiköpte a szájában lévő folyadékot.
- Most két dolgot mondok. 1 : Tudtam.. tudtam.. és tudtam. 2 Ez szörnyű. - mondta mir elnevettem magam. Egyértelmű hogy Liam mindig is szeretett az embereknek jót tenni. Ezért is mondta ezt a két ellentétes mondatot. Gondolom az 1 opciónak azért örült mert ő sem túlságosan szerette Taylor-t és mint a többiek ő is amellett állt hogy mellém nem illik Taylor jobban inkább Nina. A 2. opció pedig azért volt szörnyűlködő mert mivel Taylor is ember neki sem akar rosszat így tudja hogy megcsaltam és ez bizony szörnyű.
- Most mit tegyek? - kérdeztem kétségbeesetten Liam felé fordúlva aki feljebb űlt hogy jobban láthasson.
- Szereted Taylor-t? - kérdezte undorodva mire felnevettem.
- Nem én már rég nem lennék vele ha Paul nem kavar be. - mondtam egyértelműen mire bólintott.
- Szereted Nina-t? - kérdezte mire kb. 5 percre megálltam. Hogy szeretem-e? Ezt én magam sem tudom. Azonban azok a szemek, ajkak, a haja, maga az egész midene mosolyával együtt teljesen elragad. És az az rzés ami akkor járt át mikor megcsókolhattam a legjobb érzés volt a világon. Ilyet sosem éreztem még az eddig hitt legnagyobb szerelmemnél sem. taylor-nál meg főleg. De Nina oylan érzelmeket áltott ki belőlem amiket még sosem éreztem ezelőtt. Tátott szájjal fordúltam Liam felé aki még mindig válaszra várt. Mikor meglátta azcomat összehúzta szemölökét és kíváncsian méregetett.
- Basszus beleszerettem Nina-ba. - mondtam mikor leesett a tantusz amjd továbbra is tátott szájjal bámúltam magam elé.....
2013. február 20., szerda
♠ Chapter Five: Yes, Oh My God..... ♠
Szijjasztok drágáim! Lehet hogy most egy kcisit rövidebb lett mint szokott de nem volt időm. Attól függetlenül remélem tetszeni fog.
Jó olvasást!
Lots of love : Bííía xx
Nina szemszöge:
Csak ültem ott és néztem a szemeibe. Nem tudtam mit válaszoljak. Hisz nyomósabb oka nincs annak hogy kerülöm csak egyszerűen nincs kedvem mindig Taylor nyavalygsait hallgatni affelől hogy jóba vagyok az ő pasijával.Szerencsére nem is kellett válaszolnom ugyanis az ajtó oylan hanggal vágódott ki hogy majdnem leestem az ágyról.
- Meg is jöttem. - mondta Taylor mosolyogva azonban ez egyáltalán nemfedte el kényes nyavalygós hangját. Harry azonnal felpattant az áygamról majd odasétált hozzá. - Elmegyünk sétálni? - kérdezte Taylor nyálasan miközben Harry gallérját fogdosta és bociszemekkel nézett Harry-re.
- Persze. - mondta Harry tetett lekességgel majd Taylor tapsikolva megfordúlt és kiment Taylor előtt. Szinte úgy tett mintha ott sem lettem volna. Nem is köszönt nekem és mégcsal rám sem nézett. Király látszik mennyire szeret a testvérem.Harry kissé kedvedletlenül azonban megindúlt Taylor felé. Mielőtt kiment volna az ajtón visszanézett rám de nem mondott semmit ahogy én sem csak gyorsan lehajtottam a fejem. Hallottam ahogy halkan bezárja az ajtót majd kimegy.2 perc sem telt akközött hogy Harry bezárta az ajtót Kenny már ki is nyitotta. Egy szó nélkül leűlt mellém kivette a kezemből a távirányítót és néztük együtt a TV-t. Tudtam hogy mondani akar valamit hisz az ilyen szituációkat már jól ismerem meg persze Kenny-t is. Azonban tudtam hogy most rakja össze magában hogy is tálaljon ki a dologgal erre pedig hagytam neki időt és vártam közben pedig a TV-t bámúltam szótlanúl.
Harry szemszöge:
- Szeva baby. - jött be mosolyogva Lou és El. Persze Louis magához méltóan megöelt és nyomott egy cuppanóst az arcomra amit El egy mosolygós fejrázással le is tudott. Ő is odajött hozzám majd megölelt.
- Ki az maci? - jött a hang a konyha felől mire mindannyian odakaptuk a fejünk. Miután Taylor-ral kellően kisétáltuk magunkat - vagyis csak Taylor ugyanis nekem egyáltalán nem volt ekdvem sétálni - eljöttünk hozzám hogy eltöltsünk egy "romantikus" estét amit "sajnos" Lou és El megzavartak.
- Ez is itt van? - suttogta Lou fintorogva mire lehajtottam a fejem.
- Kérlek ne menjetek el. - néztem könyörögve a szemükbe mire Louis arcán egy kisebb lepettséget vettem észre.
- Persze nem megyünk el Harry. - mosolyodott el Eleanor majd intéztem felé egy hálás mosolyt ő pedig kezdte levenni a cipőjét.
- Harry mi ez az egész? - kérdezte Louis értetlenül azonban nem tudtam rá válaszolni uyganis Taylor megjelent az ajtóban.
- Ő ki? - mutatott Eleanor-ra ugyanis ő volt az első akit észrevett Louis-t nem láthatta mert közvetlenül előtte álltam.
- Szia Elenaor Calder vagyok. - nyújtotta El Taylor felé a kezét azonban ő nem szádékozott vele kezetrázni.
- Engem nem érdekel a neved csak hogy miért vagy itt és mi közöd van Harry-hez? - kérdezte bunkóm Taylor. Louis-nak ekkor szakadt el a cérna és lépett ki mögülem.
- Nem mindegy neked. - nézett undorodva Taylor-ra mire ő értetlenül nézett az előtte álló fiúra aki számára a semmiből bukkant elő.
- Harry mi van itt? - nézett rám taylor válaszra várva. A kellemetlen az egészben az volt hogy El és Louis is egyszerre fordúltak felém így mindneki engem nézett.
- El Louis barátnője és eljöttek hozzám. Nem tudták hogy itt vagy. - mondtam mirr Taylor felhúzta a szemöldökét és megfordúlt hogy elmehessen.
- Jó akkor esetleg mondhatnád nekik hogy mehetnek. - mondta Taylor még utoljára majd elment.
- Emiatt a nő miatt fogod elveszíteni a legjobb barátaidat Harry! Ezt jól jegyezd meg. - mondta Louis majd kézen fogta El-t és el is mentek. Megsemmisűlve néztem hűlt helyüket majd egy nagy sóhaj közepette mentem be a nappaliba ahol éppen Taylor tartózkodott.
- Na mit csináljunk? - kérdezte mosolyogva.
- Taylor inkább menj el. - mondtam kicsit sem kedvesen mire értetlenül és kétségbeesve nézett rám.
- Mi miért? - kérdezte értetlenül majd felállt hogy közelebb jöjjön hozzám.
- Kicsit fáradt vagyok. Aludni szeretnék. - hazudtam amit arckifejezéséből kivéve be is vett.
- Oké de majd holnap ugye találkozunk?- kérdezte nyálsan mire bólintottam neki egyet ő elmoslyodott és nyomot egy csókot a számra. Felöltözött és az ajtócsapódása jelezte hogy elment. Megkönnyebbűlten dőltem le a kanapéra és gondolataim akaratom kívül is Nina-ra terelődtek. Miért kerül engem ennyire?És mégis mi a francért gondolok rá ilyen sokat? Na jó kit áltatok tetszik nekem. De tudom hogy nem köezeldhetek felé úgy mint máskor egy olyan lány felé aki tetszik nekem. Ő Taylor húga olyan botrány lenne ebből az egészből hogy Paul valószínűleg még a bandából is kitenne ha nem meg megölne. Szóval tök mindegy. Azonban mindig azt mondják hogy a tiltott gyümölcs a legfinomabb. És sajnos ez most is igaz. Akármennyire próbálom magam távoltartani tőle nem megy. És most is azon kapom magam hogy a telefonba az ő számát társázom
Louis szemszöge:
- Héj Louis nyugodj le. - fogta ké keze közé arcom El és nyugtatóan nézett rám. Ez valahogy tényleg meg is nyugtatott. Mindent amit tett majd mondott olyan ahtással voltak rám mintha elvarázsoltak voltak. Havalamit kért vagy mondott kötelességemnek éreztem hogy tegyem meg neki. Ha pedig nem tettem volna meg csalódottnak éreztem volna magam még én is.
- Én nyugodt vagyok. - mondtam nem kevés iróniával mire El felnevetett csilingelő hangján.
- Na persze. - nevetett tovább majd egy gyengéd csókot lehelt a számra. Mikor elváltunk szemem azonban Eleanor háta mögött lévő ponton telepedett meg. Ezt ő is észrevette és értetlenül bámúlt rám. - Mi az? - kérdezte a szemembe nézve azonban én nem mondtam semmit szóval kenytelen volt megfordúlni hogy ő is szemügyre vehesse ami annyira lekötötte a figyelmem. Mikor meglátta szája elé kapta a kezét ésuyganolyan lepetten nézte mint amennyire én - Jézusom. - mondta lepetten majd rámnézett én pedig mérgemben ide-oda kapkodtam a fejem.
- Jézusom bizony. - mondtam amjd előkaptam a telefont hogy megörökíthessem az általam észrevett pillanatot.
Jó olvasást!
Lots of love : Bííía xx
Nina szemszöge:
Csak ültem ott és néztem a szemeibe. Nem tudtam mit válaszoljak. Hisz nyomósabb oka nincs annak hogy kerülöm csak egyszerűen nincs kedvem mindig Taylor nyavalygsait hallgatni affelől hogy jóba vagyok az ő pasijával.Szerencsére nem is kellett válaszolnom ugyanis az ajtó oylan hanggal vágódott ki hogy majdnem leestem az ágyról.
- Meg is jöttem. - mondta Taylor mosolyogva azonban ez egyáltalán nemfedte el kényes nyavalygós hangját. Harry azonnal felpattant az áygamról majd odasétált hozzá. - Elmegyünk sétálni? - kérdezte Taylor nyálasan miközben Harry gallérját fogdosta és bociszemekkel nézett Harry-re.
- Persze. - mondta Harry tetett lekességgel majd Taylor tapsikolva megfordúlt és kiment Taylor előtt. Szinte úgy tett mintha ott sem lettem volna. Nem is köszönt nekem és mégcsal rám sem nézett. Király látszik mennyire szeret a testvérem.Harry kissé kedvedletlenül azonban megindúlt Taylor felé. Mielőtt kiment volna az ajtón visszanézett rám de nem mondott semmit ahogy én sem csak gyorsan lehajtottam a fejem. Hallottam ahogy halkan bezárja az ajtót majd kimegy.2 perc sem telt akközött hogy Harry bezárta az ajtót Kenny már ki is nyitotta. Egy szó nélkül leűlt mellém kivette a kezemből a távirányítót és néztük együtt a TV-t. Tudtam hogy mondani akar valamit hisz az ilyen szituációkat már jól ismerem meg persze Kenny-t is. Azonban tudtam hogy most rakja össze magában hogy is tálaljon ki a dologgal erre pedig hagytam neki időt és vártam közben pedig a TV-t bámúltam szótlanúl.
Harry szemszöge:
- Szeva baby. - jött be mosolyogva Lou és El. Persze Louis magához méltóan megöelt és nyomott egy cuppanóst az arcomra amit El egy mosolygós fejrázással le is tudott. Ő is odajött hozzám majd megölelt.
- Ki az maci? - jött a hang a konyha felől mire mindannyian odakaptuk a fejünk. Miután Taylor-ral kellően kisétáltuk magunkat - vagyis csak Taylor ugyanis nekem egyáltalán nem volt ekdvem sétálni - eljöttünk hozzám hogy eltöltsünk egy "romantikus" estét amit "sajnos" Lou és El megzavartak.
- Ez is itt van? - suttogta Lou fintorogva mire lehajtottam a fejem.
- Kérlek ne menjetek el. - néztem könyörögve a szemükbe mire Louis arcán egy kisebb lepettséget vettem észre.
- Persze nem megyünk el Harry. - mosolyodott el Eleanor majd intéztem felé egy hálás mosolyt ő pedig kezdte levenni a cipőjét.
- Harry mi ez az egész? - kérdezte Louis értetlenül azonban nem tudtam rá válaszolni uyganis Taylor megjelent az ajtóban.
- Ő ki? - mutatott Eleanor-ra ugyanis ő volt az első akit észrevett Louis-t nem láthatta mert közvetlenül előtte álltam.
- Szia Elenaor Calder vagyok. - nyújtotta El Taylor felé a kezét azonban ő nem szádékozott vele kezetrázni.
- Engem nem érdekel a neved csak hogy miért vagy itt és mi közöd van Harry-hez? - kérdezte bunkóm Taylor. Louis-nak ekkor szakadt el a cérna és lépett ki mögülem.
- Nem mindegy neked. - nézett undorodva Taylor-ra mire ő értetlenül nézett az előtte álló fiúra aki számára a semmiből bukkant elő.
- Harry mi van itt? - nézett rám taylor válaszra várva. A kellemetlen az egészben az volt hogy El és Louis is egyszerre fordúltak felém így mindneki engem nézett.
- El Louis barátnője és eljöttek hozzám. Nem tudták hogy itt vagy. - mondtam mirr Taylor felhúzta a szemöldökét és megfordúlt hogy elmehessen.
- Jó akkor esetleg mondhatnád nekik hogy mehetnek. - mondta Taylor még utoljára majd elment.
- Emiatt a nő miatt fogod elveszíteni a legjobb barátaidat Harry! Ezt jól jegyezd meg. - mondta Louis majd kézen fogta El-t és el is mentek. Megsemmisűlve néztem hűlt helyüket majd egy nagy sóhaj közepette mentem be a nappaliba ahol éppen Taylor tartózkodott.
- Na mit csináljunk? - kérdezte mosolyogva.
- Taylor inkább menj el. - mondtam kicsit sem kedvesen mire értetlenül és kétségbeesve nézett rám.
- Mi miért? - kérdezte értetlenül majd felállt hogy közelebb jöjjön hozzám.
- Kicsit fáradt vagyok. Aludni szeretnék. - hazudtam amit arckifejezéséből kivéve be is vett.
- Oké de majd holnap ugye találkozunk?- kérdezte nyálsan mire bólintottam neki egyet ő elmoslyodott és nyomot egy csókot a számra. Felöltözött és az ajtócsapódása jelezte hogy elment. Megkönnyebbűlten dőltem le a kanapéra és gondolataim akaratom kívül is Nina-ra terelődtek. Miért kerül engem ennyire?És mégis mi a francért gondolok rá ilyen sokat? Na jó kit áltatok tetszik nekem. De tudom hogy nem köezeldhetek felé úgy mint máskor egy olyan lány felé aki tetszik nekem. Ő Taylor húga olyan botrány lenne ebből az egészből hogy Paul valószínűleg még a bandából is kitenne ha nem meg megölne. Szóval tök mindegy. Azonban mindig azt mondják hogy a tiltott gyümölcs a legfinomabb. És sajnos ez most is igaz. Akármennyire próbálom magam távoltartani tőle nem megy. És most is azon kapom magam hogy a telefonba az ő számát társázom
Louis szemszöge:
- Héj Louis nyugodj le. - fogta ké keze közé arcom El és nyugtatóan nézett rám. Ez valahogy tényleg meg is nyugtatott. Mindent amit tett majd mondott olyan ahtással voltak rám mintha elvarázsoltak voltak. Havalamit kért vagy mondott kötelességemnek éreztem hogy tegyem meg neki. Ha pedig nem tettem volna meg csalódottnak éreztem volna magam még én is.
- Én nyugodt vagyok. - mondtam nem kevés iróniával mire El felnevetett csilingelő hangján.
- Na persze. - nevetett tovább majd egy gyengéd csókot lehelt a számra. Mikor elváltunk szemem azonban Eleanor háta mögött lévő ponton telepedett meg. Ezt ő is észrevette és értetlenül bámúlt rám. - Mi az? - kérdezte a szemembe nézve azonban én nem mondtam semmit szóval kenytelen volt megfordúlni hogy ő is szemügyre vehesse ami annyira lekötötte a figyelmem. Mikor meglátta szája elé kapta a kezét ésuyganolyan lepetten nézte mint amennyire én - Jézusom. - mondta lepetten majd rámnézett én pedig mérgemben ide-oda kapkodtam a fejem.
- Jézusom bizony. - mondtam amjd előkaptam a telefont hogy megörökíthessem az általam észrevett pillanatot.
2013. február 18., hétfő
♠ Chapter Four : I can't tell you everything... ♠
Szijjasztok drágáim! Meg is érkeztem legújabb fejezetemmel ami remélem elnyeri majd tetszéseteket.
Jó olvasást!
Lots of love : Bííía xx
Ui.: Szerintem ezt midnenféleképpen nézzétek meg mert én ezen egy fél óráig sírtam! :'(
Harry szemszöge:
- Mégis miért ne lennék az? - kérdeztem értetlenül miközben az előttem dühöngő menedzserre néztem.
- Szakítottál Taylor-ral? - üvöltötte továbbra is ami bevallom nem volt valami kellemes érzés a fülemnek.
- Ehhez neked mi közöd? - na jó elég fura hogy eddig csak kérdésekkel bombáztuk egymást de mi köze van neki ahhoz hogy én kivel járok vagy éppen szakítok.
- Hogy mi közöm? Csak annyi te észlény hogyha Taylor-ral maradsz a banda több rivaldafényt kap ami egyenlő címplapokkal és a központba kerüléssel. Híresek akartok lenni vagy maradni? Hát akkor ne cseszd el és szaladj Swift kisasszonyhoz és hozd rendbe amit elbasztál. - üvöltötte a képembe majd ennyivel ott is hagyott. Már meg ne bocsásson de mi az hogy ő mondja meg kivel járjak. Ha jól tudom ez az én életem. Igen tudtam mikor beléptem az X-Factor szinpadára ha ott most továbbjutok minden máshogy fog alakúlni közte a magánéletem is de szerintem az elég egyszerű hogy én választom ki kivel legyek együtt. Ha nem akarok Taylor-ral együtt lenni akkor nem leszek. Neki ehhez semmi köze. Idegesen és felháborodva mentem a kocsimhoz és hajtottam egészen a házamig.Ott azonban egy furcsaságot véltem felfedezni. Egy ismeretlen kocsi. Értetlenül szálltam ki a kocsimból és indúltam el a ház felé aminek a lépcsőjén a kocsi tulajdonosa ült.
- Szia. - mondta mosolyogva majd odajött hozzám.
- Mit keresel itt? - kérdeztem lepetten azonban cseppet sem kedvesen.
- Csak megszeretném ezt beszélni. - mondta könyörgően majd mélyen a szemembe nézett. Régen ez meghatott volna de most egy kicsit sem.
- Taylor ezen nincs mit megbeszélni. Mint mondtam félreismertelek. Egyáltalán nem olyan vagy mint amilyennek először hittelek. - mondtam idegesen majd kikerülve őt az ajtóhoz mentem.
- Kérlek! Megígérem hogy minden teljesen más lesz. Harry nem akarom hogy vége legyen. - könyrögött és szemeiben elkedztek gyűlni a könnyei. Esküszöm a szakítás sosem volt az erősségem főleg ha az illető elkezd sírni. Mindig megsajnálom. És ez most sem volt máshogy. Mikor megláttam a síró Taylor-t lábaim mintha önálló életet éltek volna indúltam el felé és támadtam le azonnal ajkait. Tudtam hogy ezt nem lenne szabad hisz ezzel Taylor-t és saját magamat is becsapom de nem volt mit tenni. Valamilyen szinten megsajnáltam és utálom ha egy lány sír mindig megpróbálom eltüntetni szomorúságát és egyértlemű hogy Taylor-nak most így tudtam szóval megtettem. Na persze egy kicsit be is voltam indúlva szóval felkaptam Taylor-t az ölembe és meg sem álltam vele egészen a hálóig.
Nina szemszöge:
- Kicsim már vagy 6 házat megnéztünk. Miért nem jó neked egyik sem? - kérdezte anya nyöszörögve miközben már a 6. házat hagytuk el és a kocsiban ültünk. Azonban gondolom anyát az is elszomorított hogy mosttartunk a 7. felé ami elmondása szerint tuti nem fog tetszeni mint a többi. Végül egy kicsit elrejtettebb utcába kanyarodtunk ahol rengeteg sok szép ház volt. Olyan kellemes kinézetük volt.Apa megált egy közepes méretű ház előtt aminek udvarán egy 30-as éveiben járó férfi állt. Mikor meglátott minket elmosolyodott és odajött hozzánk.
- Jó napot. - fogott kezet apával majd anyával és velem is. Amint megtudtuk a férfit Jhon Holmes-nak hívták. Bevzetett minket a házba aminek nekem már eleve az udvara tetszett. Azonban mikor bementünk csak hab volt azon a bizonyos tortán. Igaz nem volt berendezve de minden helyiség pont akkora volt mint amekkorának lennie kellett. Az egész ház bemutatást mosolyogva néztem végig ami látszólag anyának nagyon tetszett. Nem is csodálom hisz 7 házat megnézni nem egy kis munka ráadásul London-ba ami vegyük úgy nem egy kisváros.
- Szóval mit gondol? - kérdezte tőlem Jhon már a ház udvarában.
- Az igazat megvallva ez a 7. ház a mai napon. - mondtam nevetve mire anya szúrósn rámnézett. - És bevallom nekem ez a ház a tökéletes. - mondtam kihúzva magam miközben anyára pillantottam aki ahogy láttam hálát adott Istennek.
- Ó ennek igazán örülök. - mondta hatalmas mosollyal ar arcán Jhon.Ezután megbeszéltük az árakat meg a költözést amit már jövő héten meg is tehetek. Gondolom titket érdekel miért is költözök London-ba. Nos ennek 2 oka van. Az egyik hogy ide vettek fel egyetemre. A másik pedig hogy szeretnék már távol lenni a problémáktól és élni a saját életem a nélkül hogy egyesek beleszólnának. És nem itt nem anyáékra gondolok hanem Taylor-ra. Kiskorom óta - mivel én vagyok az egyetlen lány testvére - azt szerette volna ha én kerülök alúlra. Mindint megtett azért hogy tönkre tegyen és ahhelyett hogy segített volna mindig jobban a földbe tiport.Szóval szerintem eléggé érthető hogy nem szeretnék a közelében lenni. Persze anya csak annyit tud hogy a suli miatt költözök el ugyanis ő szereti Taylor-t hisz csak a lánya .
- Anya megjöttünk.- kiabálta egy eléggé kényes hang az ajtó felől akinek tulajdonosáról elég jól tudtam ki. Mosolyogva jött be a mellette loholó kissé kedvetlen barátjával akinek jelenléte egyáltalán nem okozott örömöt. legalábbis nekem. Harry illedelmesen köszönt anyáéknak és láttam rajta hogy nem tudja mitévő legyen velem szemben. Nem is kellett ezen rágódnia sokáig hisz fogtam magam és felmentem az emeletre.Igazából nem tudom mi az oka annak hogy ennyire menekülök Harry társasága elől. Amikor megmentett és próbált nyugtatni és törődött velem teljesn máshogy vélekedtem róla mint azelőtt. Egy rendes helyes és törődő srácnak tartom és nem is tudom egy ilyen fiú mit eszik Taylor-on bár gondolom milyen hisztiket levága ha valami nem tetszik neki és biztos sakkban tartja Harry-t. Nem szabad engednem hogy jobban megismerjem Harry-t mert akkort komoly gondok lehetnek és én nem akarok beleszólni ebbe a "Haylor" ügybe. Az ő dolguk nem az enyém. Hirtelen egy kopogásra lettem figyelmes majd egy göndör hajkorona hajolt be az ajtómon és keresett engem tekintetétvel. Mikor megtalált kijjebb nyitotta az ajtót és belépett.
- Anyukádék és Taylor elmentek. Erine megkért hogy maradjak itt veled. - mondta miközben végig a szemembe nézett. Gyönyörű szép szeme volt. Mint a gyémánt úgy csillogott. Egyszerűen mesés volt és ahogy állt itt és a szemembe nézett nem tudtam odafigyelni arra amit beszélt. Teljesen elvarázsolt. - Hé.. Nina itt vagy? - lengette előttem a kezét mosolyogva mire megráztam a fejem és elfordítottam a fal felé.
- Rendben. Attól nem muszáj itt lenned. - mondtam kicsit sem kedvesen de véletlenül sem néztem rá.
- De én szeretnék itt lenni. - mondta határozottan majd leült a szemben lévő kiskanapémra.
- Taylor féltékeny lesz. - mondtam miközben már áttértem kismacim birizgálására amit Kenny-től kaptam 8. születésnapomra.
- De Taylor nem mondhatja meg kivel beszélhetek és kivel nem. Ha veled akarok veled fogok. És most jelenleg azon vagyok hogy a családjával minél jobb viszonyt ápoljak és ebbe te is beletartozol hisz ha jól tudom a testvére vagy. - mondta miközben megint megtaláltam szemeim amik elvarázsoltan nem mozdúltak sehova. Azonban szavai hallatán könnyek gyűltek a szemembe. Nem, semmi olyat nem mondott amitől sírni lehetne ez tény és való azonban volt benne valami ami nagyon fontos volt számomra.
- Hát ez nem teljesen így van. - mondtam miközben nagy nehezen elfordítottam fejem szemeitől amelyek úgy vonzottak akár a mágnes.
- Ezt hogy érted? - kérdezte értetlenül. Azonban én nem válaszoltam. Nem tudtam hogy jó ötlet lenne-e ezt elmondani hisz eddig akárkinek elomdtam vagy Taylor elmondta mindenki utált emiatt és egyáltalán nem úgy tekintettek rám mint Taylor húgára. Látta rajtam hogy nem fogok válaszolni így inkább hagyta is a dolgot és a szobámat kezdte vizslatni. Egy hirtelen ötlettől vezérelve felállt és a szekrényemhez ment. Ez a hát teljesen máshogy volt berendezve mint az Amerika-ban lévő. Ezt sokkal jobban szerettem. Igazából eleve a házakat jobban szerettem itt Anglia-ban mint otthon. Egy ideig nem tudtam mit igyel annyira a szekrényen egészen odaáig míg le nem vett onnan egy képez. A képen én voltam és egy fiú. Én 5 éves voltam a fiú rajta pedig 17. Mind a ketten hatalmas mosollyal az arcunkon öleltük egymást és néztünk a kamerába ami fotózott minket. harry egy ideig nézte majd látva arcomat amin épp akkor folyt le egy könnycsepp visszatette és érdeklődve nézett rám. Láttam rajta hogy azon tűnődik vajon megkérdezze a kép jelentését vagy ne. Végül csak megkérdezte. - Szeretnél róla beszélni? - kérdezte csendesen lágyan jelezve hogy benne megbízhatok ami furcsa volt hisz 5 nap után úgy éreztem meg is bízok azonban annyira nem hogy el is mondjam. Meg valamilyen szinten szerintem ha elmondanám Taylor még ettől jobban is megutálna amit már nem tűrnék el. Én csak egy normális tetsvérre vagyom. Lehet hogy Kenny szeret mert ez biztos de azt nem tudom Taylor-nak mi a különösebb gondja velem. Óvatosan bólintottam egyet a fejemmel jelezve Harry-nek hogy ezt a témát inkább elhesegetném ő pedig együttérzően bólintott. - Kérdezhetek valamit? - törte meg Harry ezzel a mondatával a 10 perces csendet. Félénken bólintottam egyet majd kíváncsian vártam kérdését. Óvatosan leült az ágyamszéléra és érdeklődően felém kapta fejét.
- Miért kerülsz engem?
Jó olvasást!
Lots of love : Bííía xx
Ui.: Szerintem ezt midnenféleképpen nézzétek meg mert én ezen egy fél óráig sírtam! :'(
Harry szemszöge:
- Mégis miért ne lennék az? - kérdeztem értetlenül miközben az előttem dühöngő menedzserre néztem.
- Szakítottál Taylor-ral? - üvöltötte továbbra is ami bevallom nem volt valami kellemes érzés a fülemnek.
- Ehhez neked mi közöd? - na jó elég fura hogy eddig csak kérdésekkel bombáztuk egymást de mi köze van neki ahhoz hogy én kivel járok vagy éppen szakítok.
- Hogy mi közöm? Csak annyi te észlény hogyha Taylor-ral maradsz a banda több rivaldafényt kap ami egyenlő címplapokkal és a központba kerüléssel. Híresek akartok lenni vagy maradni? Hát akkor ne cseszd el és szaladj Swift kisasszonyhoz és hozd rendbe amit elbasztál. - üvöltötte a képembe majd ennyivel ott is hagyott. Már meg ne bocsásson de mi az hogy ő mondja meg kivel járjak. Ha jól tudom ez az én életem. Igen tudtam mikor beléptem az X-Factor szinpadára ha ott most továbbjutok minden máshogy fog alakúlni közte a magánéletem is de szerintem az elég egyszerű hogy én választom ki kivel legyek együtt. Ha nem akarok Taylor-ral együtt lenni akkor nem leszek. Neki ehhez semmi köze. Idegesen és felháborodva mentem a kocsimhoz és hajtottam egészen a házamig.Ott azonban egy furcsaságot véltem felfedezni. Egy ismeretlen kocsi. Értetlenül szálltam ki a kocsimból és indúltam el a ház felé aminek a lépcsőjén a kocsi tulajdonosa ült.
- Szia. - mondta mosolyogva majd odajött hozzám.
- Mit keresel itt? - kérdeztem lepetten azonban cseppet sem kedvesen.
- Csak megszeretném ezt beszélni. - mondta könyörgően majd mélyen a szemembe nézett. Régen ez meghatott volna de most egy kicsit sem.
- Taylor ezen nincs mit megbeszélni. Mint mondtam félreismertelek. Egyáltalán nem olyan vagy mint amilyennek először hittelek. - mondtam idegesen majd kikerülve őt az ajtóhoz mentem.
- Kérlek! Megígérem hogy minden teljesen más lesz. Harry nem akarom hogy vége legyen. - könyrögött és szemeiben elkedztek gyűlni a könnyei. Esküszöm a szakítás sosem volt az erősségem főleg ha az illető elkezd sírni. Mindig megsajnálom. És ez most sem volt máshogy. Mikor megláttam a síró Taylor-t lábaim mintha önálló életet éltek volna indúltam el felé és támadtam le azonnal ajkait. Tudtam hogy ezt nem lenne szabad hisz ezzel Taylor-t és saját magamat is becsapom de nem volt mit tenni. Valamilyen szinten megsajnáltam és utálom ha egy lány sír mindig megpróbálom eltüntetni szomorúságát és egyértlemű hogy Taylor-nak most így tudtam szóval megtettem. Na persze egy kicsit be is voltam indúlva szóval felkaptam Taylor-t az ölembe és meg sem álltam vele egészen a hálóig.
Nina szemszöge:
- Kicsim már vagy 6 házat megnéztünk. Miért nem jó neked egyik sem? - kérdezte anya nyöszörögve miközben már a 6. házat hagytuk el és a kocsiban ültünk. Azonban gondolom anyát az is elszomorított hogy mosttartunk a 7. felé ami elmondása szerint tuti nem fog tetszeni mint a többi. Végül egy kicsit elrejtettebb utcába kanyarodtunk ahol rengeteg sok szép ház volt. Olyan kellemes kinézetük volt.Apa megált egy közepes méretű ház előtt aminek udvarán egy 30-as éveiben járó férfi állt. Mikor meglátott minket elmosolyodott és odajött hozzánk.
- Jó napot. - fogott kezet apával majd anyával és velem is. Amint megtudtuk a férfit Jhon Holmes-nak hívták. Bevzetett minket a házba aminek nekem már eleve az udvara tetszett. Azonban mikor bementünk csak hab volt azon a bizonyos tortán. Igaz nem volt berendezve de minden helyiség pont akkora volt mint amekkorának lennie kellett. Az egész ház bemutatást mosolyogva néztem végig ami látszólag anyának nagyon tetszett. Nem is csodálom hisz 7 házat megnézni nem egy kis munka ráadásul London-ba ami vegyük úgy nem egy kisváros.
- Szóval mit gondol? - kérdezte tőlem Jhon már a ház udvarában.
- Az igazat megvallva ez a 7. ház a mai napon. - mondtam nevetve mire anya szúrósn rámnézett. - És bevallom nekem ez a ház a tökéletes. - mondtam kihúzva magam miközben anyára pillantottam aki ahogy láttam hálát adott Istennek.
- Ó ennek igazán örülök. - mondta hatalmas mosollyal ar arcán Jhon.Ezután megbeszéltük az árakat meg a költözést amit már jövő héten meg is tehetek. Gondolom titket érdekel miért is költözök London-ba. Nos ennek 2 oka van. Az egyik hogy ide vettek fel egyetemre. A másik pedig hogy szeretnék már távol lenni a problémáktól és élni a saját életem a nélkül hogy egyesek beleszólnának. És nem itt nem anyáékra gondolok hanem Taylor-ra. Kiskorom óta - mivel én vagyok az egyetlen lány testvére - azt szerette volna ha én kerülök alúlra. Mindint megtett azért hogy tönkre tegyen és ahhelyett hogy segített volna mindig jobban a földbe tiport.Szóval szerintem eléggé érthető hogy nem szeretnék a közelében lenni. Persze anya csak annyit tud hogy a suli miatt költözök el ugyanis ő szereti Taylor-t hisz csak a lánya .
- Anya megjöttünk.- kiabálta egy eléggé kényes hang az ajtó felől akinek tulajdonosáról elég jól tudtam ki. Mosolyogva jött be a mellette loholó kissé kedvetlen barátjával akinek jelenléte egyáltalán nem okozott örömöt. legalábbis nekem. Harry illedelmesen köszönt anyáéknak és láttam rajta hogy nem tudja mitévő legyen velem szemben. Nem is kellett ezen rágódnia sokáig hisz fogtam magam és felmentem az emeletre.Igazából nem tudom mi az oka annak hogy ennyire menekülök Harry társasága elől. Amikor megmentett és próbált nyugtatni és törődött velem teljesn máshogy vélekedtem róla mint azelőtt. Egy rendes helyes és törődő srácnak tartom és nem is tudom egy ilyen fiú mit eszik Taylor-on bár gondolom milyen hisztiket levága ha valami nem tetszik neki és biztos sakkban tartja Harry-t. Nem szabad engednem hogy jobban megismerjem Harry-t mert akkort komoly gondok lehetnek és én nem akarok beleszólni ebbe a "Haylor" ügybe. Az ő dolguk nem az enyém. Hirtelen egy kopogásra lettem figyelmes majd egy göndör hajkorona hajolt be az ajtómon és keresett engem tekintetétvel. Mikor megtalált kijjebb nyitotta az ajtót és belépett.
- Anyukádék és Taylor elmentek. Erine megkért hogy maradjak itt veled. - mondta miközben végig a szemembe nézett. Gyönyörű szép szeme volt. Mint a gyémánt úgy csillogott. Egyszerűen mesés volt és ahogy állt itt és a szemembe nézett nem tudtam odafigyelni arra amit beszélt. Teljesen elvarázsolt. - Hé.. Nina itt vagy? - lengette előttem a kezét mosolyogva mire megráztam a fejem és elfordítottam a fal felé.
- Rendben. Attól nem muszáj itt lenned. - mondtam kicsit sem kedvesen de véletlenül sem néztem rá.
- De én szeretnék itt lenni. - mondta határozottan majd leült a szemben lévő kiskanapémra.
- Taylor féltékeny lesz. - mondtam miközben már áttértem kismacim birizgálására amit Kenny-től kaptam 8. születésnapomra.
- De Taylor nem mondhatja meg kivel beszélhetek és kivel nem. Ha veled akarok veled fogok. És most jelenleg azon vagyok hogy a családjával minél jobb viszonyt ápoljak és ebbe te is beletartozol hisz ha jól tudom a testvére vagy. - mondta miközben megint megtaláltam szemeim amik elvarázsoltan nem mozdúltak sehova. Azonban szavai hallatán könnyek gyűltek a szemembe. Nem, semmi olyat nem mondott amitől sírni lehetne ez tény és való azonban volt benne valami ami nagyon fontos volt számomra.
- Hát ez nem teljesen így van. - mondtam miközben nagy nehezen elfordítottam fejem szemeitől amelyek úgy vonzottak akár a mágnes.
- Ezt hogy érted? - kérdezte értetlenül. Azonban én nem válaszoltam. Nem tudtam hogy jó ötlet lenne-e ezt elmondani hisz eddig akárkinek elomdtam vagy Taylor elmondta mindenki utált emiatt és egyáltalán nem úgy tekintettek rám mint Taylor húgára. Látta rajtam hogy nem fogok válaszolni így inkább hagyta is a dolgot és a szobámat kezdte vizslatni. Egy hirtelen ötlettől vezérelve felállt és a szekrényemhez ment. Ez a hát teljesen máshogy volt berendezve mint az Amerika-ban lévő. Ezt sokkal jobban szerettem. Igazából eleve a házakat jobban szerettem itt Anglia-ban mint otthon. Egy ideig nem tudtam mit igyel annyira a szekrényen egészen odaáig míg le nem vett onnan egy képez. A képen én voltam és egy fiú. Én 5 éves voltam a fiú rajta pedig 17. Mind a ketten hatalmas mosollyal az arcunkon öleltük egymást és néztünk a kamerába ami fotózott minket. harry egy ideig nézte majd látva arcomat amin épp akkor folyt le egy könnycsepp visszatette és érdeklődve nézett rám. Láttam rajta hogy azon tűnődik vajon megkérdezze a kép jelentését vagy ne. Végül csak megkérdezte. - Szeretnél róla beszélni? - kérdezte csendesen lágyan jelezve hogy benne megbízhatok ami furcsa volt hisz 5 nap után úgy éreztem meg is bízok azonban annyira nem hogy el is mondjam. Meg valamilyen szinten szerintem ha elmondanám Taylor még ettől jobban is megutálna amit már nem tűrnék el. Én csak egy normális tetsvérre vagyom. Lehet hogy Kenny szeret mert ez biztos de azt nem tudom Taylor-nak mi a különösebb gondja velem. Óvatosan bólintottam egyet a fejemmel jelezve Harry-nek hogy ezt a témát inkább elhesegetném ő pedig együttérzően bólintott. - Kérdezhetek valamit? - törte meg Harry ezzel a mondatával a 10 perces csendet. Félénken bólintottam egyet majd kíváncsian vártam kérdését. Óvatosan leült az ágyamszéléra és érdeklődően felém kapta fejét.
- Miért kerülsz engem?
2013. február 14., csütörtök
♠ Chapter Three : I need a little time..... ♠
Szijjasztok drágáim! Megjöttem az új fejezettel. Igazából holnap kéne kitenni de megyek discoba szóval nem hsizem hogy lesz időm megírni. Remélem elnyeri tetszéseteket.
Jó olvasást!
Lots of love : Bííía xx
Harry szemszöge:
A veszekedés óta eltelt 2 nap. Taylor mintha mi sem történt volna rendszeresen járt hozzám és bájolgott nekem. Azonban Nina felől semmit sem tudok. Lehet azóta már visszament New York-ba. Ki tudja?
Mivel Taylor-nak sétálhatékja volt el kellett mennünk sétálni a Hyde Park-ba. Az igazat megvallva semmi kedevem sem volt hozzá de mint már oly sokszor említettem nem akarok neki ellent mondani mert akkor elkezd hisztizni. Na és akkor aztán tehetsz bármit ő már nem foglalkozik veled. A szüleival azóta már találkoztam 4-szer és bevallom eléggé kedvesek. Azonban a mindap Erine tett nekem egy eléggé furcsa megjegyzést. " Vigyázz Taylor-ral!" Azt hittem hogy a 'Vigyázz' után Taylor-ra azonban odakerült még egy'l' betű ami arra utal hogy én vigyázzak valami miatt Taylor-ral. Az után a megjegyzése után elment és a nap további részében nem is hozta fel.
Mellettem Taylor valamit nagyban magyarázott azonban én abból egy szót sem kaptam el. Nem nagyon érdekelt miről hablatyol most. Általában avgy arról van szó hogy ma látott egy cuki pólót egy butikban és megszeretné venni de sajnálja rá az ( rengeteg) pénzét így mindig oda lyukadunk ki hogy Harry maci megveszi neki. Hát az én pénztárcám már tényleg nem örül annak hogy ilyenk szarságokra ( már bocsánat ) költöm a pénzt. Jó tudom engem sem kell sajnálni hisz van pénzem de azokat jobb szeretném a családomra magamra és a srácokra költeni. Na meg persze a barátnőmre de rá is oylanokat hogy romantikus vacsora, egy nyaralás. Nem pedig ruhák ruhák hátán. Valószínűleg Taylor észrevehette hogy nem szentelek rá túl nagy figyelmet így abbahagyta a beszédet és csendben nézte a tájat amit már lassa 20-adjára lát ugyanis neki nem elég ha egyszer bemutatom a várost. Nem neki 20-szor kell és én mint jó pasi meg is mutatom. Miután már Taylor úgy érezte hogy kijárta a lábát megkért hogy üljün be egy Starbucks-ba és igyunk egy kávét. Na ez volt a mai nap első olyan ötelete amibe szó nélkül belementem.
- Kimegyek a mosdóba. - mondta mire bólintottam egyet majd ezzel el is tűnt. Míg Taylor nem jött elővettem a telefonomat és felnéztem Twitter-re. Hát persze hogy mindenhol a mi képünk virított. Egy kcisit nagyon bosszantott ez egem de 3 év után már rájöttem nem éri meg bosszankodni hisz semmit sem érek el vele. Mikor letettem a telefonom hogy beleigyak az előttem lévő habos cappucino-ból észrevettem egy ismerős alakot ahogy magában ücsörög az egyik eldugatott sarokban és a laptop-ján netezik. Gondolkodás nélkül felálltam és odamentem hozzá. Elenite nem vett észre azonban köszönésemre felfigyelt.
- Szia Nina. - mondta kedvesen mire a laptop-ja mögül csodálkozva rámnézett.
- Szia. - küldött felém egy félénk mosolyt.
- Leülhetek? - kérdeztem miközben a mellette lévő helyre mutattam. Ő csak egy aprót bólintott majd éreztem ahogy végig figyel íg leülök. - Szóval beszélnünk kéne. - mondta komolyan mire arca unottá vált és felsóhajtott.
- De mi van ha én nem akarok beszélgetni? - kérdezte hanyagul majd a laptopja felé nézett.
- Figyelj! Tudom hogy Taylor nagyon szemét volt...
- Igen az volt! - szakított félve mire szúrósan néztem rá mármint nem azért mert leszemetezte Taylor-t hanem azért mert beleszólt a beszédembe. - Oké folytasd. - mondta miközben legyintett egyet.
- Szóval... de attól velem nyugodtan találkozhatsz. Bezsélgethetünk. - mondtam és saját magamon is meglepődtem. Most komolyan arra kértem Nina-t hogy találkozgasson velem? Én tiszta hülye vagyok!
- Nem Harry! Mi nem "találkozgathatunk! - mutatta kezével az idézőjeleket miközben laptopját kezdte pakolni ezzel is jelezve menni készül.
- Mégis miért nem? - kérdezte értetlenül miközben felnéztem rá uyganis míg én még mindig űltem ő már táskával a vállán indulásr készen állt.
- Mert Taylor-ral jársz. - mondta majd egy szó nélkül otthagyott. Egy ideig üres tekinttel bámúltam az előttem lévő barna körasztalt majd visszamentem az asztalunkhoz uyganis Taylor már kissé idegesen várakozott rám.
- Mégis hol a farnban voltál? - kérdezte idegesen miközben leültem vele szembe.
- Mosdóban. - mondtam hanyagűl majd a már kihűlt capuccino-mba ittam. Nem néztem rá Taylor-ra de anélkül is tudtam hogy most tombol.
- Ennyi ideig? - kérdezte egy oktávval feljebb mire én összehúztam a szememet vettem egy nagy levegőt és ránéztem.
- Igen a mosdóban. - mondtam kissé erőszakosan hogy fogja fel nem nagy kedvem van most vele cseverészni.
- Olyan semmilyen vagy velem mostanában. Miért? - kérdezte szomorúan vagyis szerintem ez az akart lenni pontosan nem tudom megmondani.
- Félreismertelek Taylor. - mondtam egyenesen a szemébe mire ő elnyílt szemekkel nézett rám.
- Ezt mégis hogy érted? - kérdezte felvont szemöldökkel.
- Nem hittem volna hogy képes vagy leribancozni a saját húgodat. - mondtam még mindig nyugodtan.
- Azt egérdemelte. - mondta egyértelműen vállát megvonva majd kortyolt egy a kávéjából.
- Taylor szerintem nekem szükségem van egy kis időre. - mondtam mire ő kishíján kiköpte a kávéját és tomboló szemekkel nézett rám. Őszintén? Még megijedtem. Féltem hogy bármelyik pillanatban felállhat és péppé verhet. Természetesen ez ne történt meg.
- Mégis mennyi időre? - kérdezte idegesen miközben nagy levegőket vett.
- Nem tudom Taylor! Majd beszélünk. - mondtam majd ezzel ott is hagytam. Tudom hogy most valószínűleg nagyon leskkoltam de ami igaz az igaz. Tényleg szükségem volt egy kis időre. Egyedül Taylor nélkül hogy eldöntsem mi is ez köztünk. Talán rájövök hogy tényleg szeretem és lehet köztünk még továbbra is valami de lehet nem.
- Szóval azt mondtad neki kell egy kis idő? - kérdezte Lou miközben ruhát válogatott nekem egy fotózásra.
- Igen. - mondtam lehajtott fejjel.
- Igzából csak idő kérdése volt hogy ez bekövetkezik. - mondta miközben egy kék lenge pulóvert nyújtott át nekem.
- Ezt hogy érted? - kérdeztem értetlenül miközben követtem uyganis most a nadrágokatvette célpontként.
- Harry mindneki látja hogy te nem vagy szerelmes Taylor-ba. - mondta egyértleműen miközben lopva rámtekintett.
- Ez nem igaz... - mondtam kissé halkan. Nem tudom miért de valahogy nem volt merszem ezt hangosan kijelenteni.
- Te tudod. - mondta majd kezembe nyomva egy bordó andrágot kiemnt hogy a többi fiút is ellása. Nagy sóhaj közepette leültem a kanapéra és néztem magam az előttem lévő nagy tükörben. Talán igaza lehet Lou-nak hogy nem vagy szerelmes Taylor-ba csak áltatom magam és őt is. Mikor először találkoztunk bennem volt az az érzés hogy ezt a lányt meg kell ismernem. Kedvesnek szépnek és okosnak tartottam. Azonban ahogy egyre jobban kezdtem megismerni rájöttem hogy nem hiába szöke szín díszeleg a haján valamint hogy a kedvessége azon kívül hogy a díjátadókon és a nyílvános megjelnéseken jelen van azon kívűl elszáll. Nos marad annyi hogy szép bár az igazat megvallva még smink nélkül nem láttam.
- Harry Paul hívat! - kiabált be Niall és ahogy hallottam hangján a változatosság kedvéért evett. Nyöszörögve feltápázkodtam a kanapéról és egyenesen Paul felé vettem az irányt. Mikor odaértem egy kissé megtorpantam. Paul rettenetesen szigorú és ideges arccal fogadott engem majd meg sem várna hogy ezt felfogjam vagy tegyem valahova rémordított.
- Te normális vagy Styles?
Jó olvasást!
Lots of love : Bííía xx
Harry szemszöge:
A veszekedés óta eltelt 2 nap. Taylor mintha mi sem történt volna rendszeresen járt hozzám és bájolgott nekem. Azonban Nina felől semmit sem tudok. Lehet azóta már visszament New York-ba. Ki tudja?
Mivel Taylor-nak sétálhatékja volt el kellett mennünk sétálni a Hyde Park-ba. Az igazat megvallva semmi kedevem sem volt hozzá de mint már oly sokszor említettem nem akarok neki ellent mondani mert akkor elkezd hisztizni. Na és akkor aztán tehetsz bármit ő már nem foglalkozik veled. A szüleival azóta már találkoztam 4-szer és bevallom eléggé kedvesek. Azonban a mindap Erine tett nekem egy eléggé furcsa megjegyzést. " Vigyázz Taylor-ral!" Azt hittem hogy a 'Vigyázz' után Taylor-ra azonban odakerült még egy'l' betű ami arra utal hogy én vigyázzak valami miatt Taylor-ral. Az után a megjegyzése után elment és a nap további részében nem is hozta fel.
Mellettem Taylor valamit nagyban magyarázott azonban én abból egy szót sem kaptam el. Nem nagyon érdekelt miről hablatyol most. Általában avgy arról van szó hogy ma látott egy cuki pólót egy butikban és megszeretné venni de sajnálja rá az ( rengeteg) pénzét így mindig oda lyukadunk ki hogy Harry maci megveszi neki. Hát az én pénztárcám már tényleg nem örül annak hogy ilyenk szarságokra ( már bocsánat ) költöm a pénzt. Jó tudom engem sem kell sajnálni hisz van pénzem de azokat jobb szeretném a családomra magamra és a srácokra költeni. Na meg persze a barátnőmre de rá is oylanokat hogy romantikus vacsora, egy nyaralás. Nem pedig ruhák ruhák hátán. Valószínűleg Taylor észrevehette hogy nem szentelek rá túl nagy figyelmet így abbahagyta a beszédet és csendben nézte a tájat amit már lassa 20-adjára lát ugyanis neki nem elég ha egyszer bemutatom a várost. Nem neki 20-szor kell és én mint jó pasi meg is mutatom. Miután már Taylor úgy érezte hogy kijárta a lábát megkért hogy üljün be egy Starbucks-ba és igyunk egy kávét. Na ez volt a mai nap első olyan ötelete amibe szó nélkül belementem.
- Kimegyek a mosdóba. - mondta mire bólintottam egyet majd ezzel el is tűnt. Míg Taylor nem jött elővettem a telefonomat és felnéztem Twitter-re. Hát persze hogy mindenhol a mi képünk virított. Egy kcisit nagyon bosszantott ez egem de 3 év után már rájöttem nem éri meg bosszankodni hisz semmit sem érek el vele. Mikor letettem a telefonom hogy beleigyak az előttem lévő habos cappucino-ból észrevettem egy ismerős alakot ahogy magában ücsörög az egyik eldugatott sarokban és a laptop-ján netezik. Gondolkodás nélkül felálltam és odamentem hozzá. Elenite nem vett észre azonban köszönésemre felfigyelt.
- Szia Nina. - mondta kedvesen mire a laptop-ja mögül csodálkozva rámnézett.
- Szia. - küldött felém egy félénk mosolyt.
- Leülhetek? - kérdeztem miközben a mellette lévő helyre mutattam. Ő csak egy aprót bólintott majd éreztem ahogy végig figyel íg leülök. - Szóval beszélnünk kéne. - mondta komolyan mire arca unottá vált és felsóhajtott.
- De mi van ha én nem akarok beszélgetni? - kérdezte hanyagul majd a laptopja felé nézett.
- Figyelj! Tudom hogy Taylor nagyon szemét volt...
- Igen az volt! - szakított félve mire szúrósan néztem rá mármint nem azért mert leszemetezte Taylor-t hanem azért mert beleszólt a beszédembe. - Oké folytasd. - mondta miközben legyintett egyet.
- Szóval... de attól velem nyugodtan találkozhatsz. Bezsélgethetünk. - mondtam és saját magamon is meglepődtem. Most komolyan arra kértem Nina-t hogy találkozgasson velem? Én tiszta hülye vagyok!
- Nem Harry! Mi nem "találkozgathatunk! - mutatta kezével az idézőjeleket miközben laptopját kezdte pakolni ezzel is jelezve menni készül.
- Mégis miért nem? - kérdezte értetlenül miközben felnéztem rá uyganis míg én még mindig űltem ő már táskával a vállán indulásr készen állt.
- Mert Taylor-ral jársz. - mondta majd egy szó nélkül otthagyott. Egy ideig üres tekinttel bámúltam az előttem lévő barna körasztalt majd visszamentem az asztalunkhoz uyganis Taylor már kissé idegesen várakozott rám.
- Mégis hol a farnban voltál? - kérdezte idegesen miközben leültem vele szembe.
- Mosdóban. - mondtam hanyagűl majd a már kihűlt capuccino-mba ittam. Nem néztem rá Taylor-ra de anélkül is tudtam hogy most tombol.
- Ennyi ideig? - kérdezte egy oktávval feljebb mire én összehúztam a szememet vettem egy nagy levegőt és ránéztem.
- Igen a mosdóban. - mondtam kissé erőszakosan hogy fogja fel nem nagy kedvem van most vele cseverészni.
- Olyan semmilyen vagy velem mostanában. Miért? - kérdezte szomorúan vagyis szerintem ez az akart lenni pontosan nem tudom megmondani.
- Félreismertelek Taylor. - mondtam egyenesen a szemébe mire ő elnyílt szemekkel nézett rám.
- Ezt mégis hogy érted? - kérdezte felvont szemöldökkel.
- Nem hittem volna hogy képes vagy leribancozni a saját húgodat. - mondtam még mindig nyugodtan.
- Azt egérdemelte. - mondta egyértelműen vállát megvonva majd kortyolt egy a kávéjából.
- Taylor szerintem nekem szükségem van egy kis időre. - mondtam mire ő kishíján kiköpte a kávéját és tomboló szemekkel nézett rám. Őszintén? Még megijedtem. Féltem hogy bármelyik pillanatban felállhat és péppé verhet. Természetesen ez ne történt meg.
- Mégis mennyi időre? - kérdezte idegesen miközben nagy levegőket vett.
- Nem tudom Taylor! Majd beszélünk. - mondtam majd ezzel ott is hagytam. Tudom hogy most valószínűleg nagyon leskkoltam de ami igaz az igaz. Tényleg szükségem volt egy kis időre. Egyedül Taylor nélkül hogy eldöntsem mi is ez köztünk. Talán rájövök hogy tényleg szeretem és lehet köztünk még továbbra is valami de lehet nem.
- Szóval azt mondtad neki kell egy kis idő? - kérdezte Lou miközben ruhát válogatott nekem egy fotózásra.
- Igen. - mondtam lehajtott fejjel.
- Igzából csak idő kérdése volt hogy ez bekövetkezik. - mondta miközben egy kék lenge pulóvert nyújtott át nekem.
- Ezt hogy érted? - kérdeztem értetlenül miközben követtem uyganis most a nadrágokatvette célpontként.
- Harry mindneki látja hogy te nem vagy szerelmes Taylor-ba. - mondta egyértleműen miközben lopva rámtekintett.
- Ez nem igaz... - mondtam kissé halkan. Nem tudom miért de valahogy nem volt merszem ezt hangosan kijelenteni.
- Te tudod. - mondta majd kezembe nyomva egy bordó andrágot kiemnt hogy a többi fiút is ellása. Nagy sóhaj közepette leültem a kanapéra és néztem magam az előttem lévő nagy tükörben. Talán igaza lehet Lou-nak hogy nem vagy szerelmes Taylor-ba csak áltatom magam és őt is. Mikor először találkoztunk bennem volt az az érzés hogy ezt a lányt meg kell ismernem. Kedvesnek szépnek és okosnak tartottam. Azonban ahogy egyre jobban kezdtem megismerni rájöttem hogy nem hiába szöke szín díszeleg a haján valamint hogy a kedvessége azon kívül hogy a díjátadókon és a nyílvános megjelnéseken jelen van azon kívűl elszáll. Nos marad annyi hogy szép bár az igazat megvallva még smink nélkül nem láttam.
- Harry Paul hívat! - kiabált be Niall és ahogy hallottam hangján a változatosság kedvéért evett. Nyöszörögve feltápázkodtam a kanapéról és egyenesen Paul felé vettem az irányt. Mikor odaértem egy kissé megtorpantam. Paul rettenetesen szigorú és ideges arccal fogadott engem majd meg sem várna hogy ezt felfogjam vagy tegyem valahova rémordított.
- Te normális vagy Styles?
2013. február 13., szerda
♠ Chapter Two : Sister fight..... ♠
Szijjasztok drágáim! Megérkeztem a következő fejezettel. Remélem kapok ide is komikat mert bevallom nagyon jól esett hogy az elsőhöz már kaptam!Remélem tetszeni fog!
Jó olvasást!
Lots of love : Bííía xx
Harry szemszöge:
Gyorsabban kezdtem szedni a lábam és egyenesen a hang irányába mentem. Mikor közelebb értem sejtésem beigazolódott ugyanis a hang tulajdonosa nem más volt mint Nina akit most jelenleg 2 pacák próbál rávenne mocskos dolgokra. Szinte már futottam felé és amikor odaértem tiszta erőből behúztam egyet az egyiknek.
- Na mi van menőzünk? - kérdezte a másik akit MÉG nem ütöttem le. Ahogy észrevettem eléggé részeg volt szóval nem csodálom hogy ilyenekhez folyamodott. Amint kimondta lendítettem is a kezem és neki is behúztam egyet amitől azonnal a földön végezte. Azonban ekkor a másik már lábadozni kezdett és amikor sikerült felállnia egyenesen a hasamba vágott egy akkorát hogy pár másodpercig még levegőt is alig kaptam.
- Jézusom! - kiáltott fel Nina majd gyorsan odaszaladt hozzám . Rajta már egy nadrágon és melltartón kívül semmi volt szóval lehet a később jövök már nem tudtam volna segíteni. A két pasas röhögött egyet rajtam majd legyintettek egyet a kezükkel és elmentek. - Jól vagy? - kérdezte Nina. Hallottam hangján hogy remeg bár ezek után nem is csodálom. Az igazat megvallva hangját úgy teljes igazából csak most hallottam rendesen és az szinte már csilingelt. Oké Harry ezt most fejezd be!
- Persze jól vagyok. Semmi bajom. De te jól vagy? - fordúltam felé kissé nyöszörögve mire félénken bólintott. Nem mondott semmit csak lehajtotta fejét és halkan elkezdett zokogni. Az igazat megvallva nagyon megijedtem így óvatosan magamhoz húztam és megöelltem. Ugyan egy kicsit óckodtam ettől hogy félrenyom-e vagy fog-e egyáltalán ellenkezni de nem tette. Sőt még jobban bújt hozzám. - Shhh.... semmi baj! Gyere elviszlek hozzám. - mondtam miközben segítettem neki felállni.
- Nem erre semmi szükség. - ellenkezett.
- Már hogyne lenne. Nina most akartak éppen megerőszakolni. Csak enm hiszed hogy engedem ezután egyedül legyél. - mondtam. Ahogy észrevettem rajta nem nagyon bánja. Mármint nem azért..... csak gondolom félt vagyis látszott a szemében. Levettem magamról a zakómat és ráterítettem a hátára amit ő egy hálás mosollyal el is intézett.
- Kérsz egy teát vagy vízet? - kérdeztem már otthon. Nina éppen a nappaliban ült már az én pólómban és egy nadrágban miközben üres tekintettel nézett maga elé. Látszott rajta hogy nagyon megviselte a dolog.
- Nem köszi. - nézett rám majd félénken rámmosolyogott. Levettem magamról a zakómat amit útközben visszavettem magamra és leültem mellé. Bekapcsoltam a TV-t és mivel nem találtam semmit otthagytam egy csatornánál aminek még a nevét sosem hallottam. Azonban ahogy észrevettem még egy ilyen TV is szeret foglakkozni mások életével.
" Taylor Swift újra Lodon-ban!
A fiatal énekesnő a minap érkezett a brit fővárosba és ha jól tudjuk szerelméhez Harry Styles-hoz érkezett. Az énkesnővel érkezett családja is 2 tesvére és a szülei. Hűha.... talán ez a kapcsolat nem is annyira rövidtávú mint amilyennek a Directioner-ek gondolják. Mindenesetre Swift kisasszony majd kiugrik a bőréből olyan boldog azonban Styles felől még nem érkezett nyilatkozat evvel a témával kapcsolatban.
Kaisy Novless voltam további szép estét!"
Tudta le a híreket a műsorvezető majd valamilyen nyomozós filmet kezdtek el játszani. Egy kicsit furcsa volt most ezt végig nézni. Nem tudom valahogy msáabb volt mint mikor máskor néztem. Ahogy a nő mondta még nem nyilatkoztam ezzel kapcsolatban de úgy érzem nem is fogok. Feleslegesnek tartom hisz valahogy érzem hogy bár úgy érzem szerintem szeretem Taylor-t mégsem tudám vele elkézelni a jövőm. Hogy esetleg ő legyen a gyerekeim anyja vagy a feleségem. Valahogy ezt nem tudom vele elképzelni. És tudom most arra gondoltok akkor miért vagyok vele de valamilyen szinten bennem van az is hogy lassan 1 éve nem tudok megmaradni egy lány mellett sm. És lehet Taylor arra van hogy megmutassam igenis megtudok maradni. Bár tudom hogy ezt valamilyen szinten kihasználásnak nevezik de én egyáltalán nem annak szánom hisz mint már mondtam úgy érzem hogy szeretem. Azonban vannak kételyeim. Pélsáúl a mellettem már szinte alvó lány. Ha kapcsolatban vagy nem lenne szabad hogy egy másik lány ilyeneket váltson ki belőled mint Nina. Bár lehet hogy őt csak a férfi ösztöneim vonzzák ugyanis Taylor-ral még egyszer sem voltam együtt ugyanis ő nem szeretné elsietni a dolgokat. Persze teéjes mértékben megértem azonban úgy gondolom hogyha kapcsolatban vagy ez is egy velejárü dolog hogy lefeküdnek egymással az emberek. Azonban Taylor ezt egyáltalán nem akarja és néha már kezd egy kicsit az agyamra menni a sok hülye kisfogásával.
- Megmutatnád hol aludhatok? - nézett rám fáradt szemekkel Nina ezzel kizökkentve engem gondolat menetemből.
- Persze gyere. - mondtam majd egyszerre felálltunk a kanapéról. Felmentünk a lépcsőn és egyenesen az enyémmel szemben lévő szobába vezettem ami ténylegesen a Louis-é de nem akartam máshova küldeni uyganis a többi messze volt az eyémtől és nem szerettem volna ha ezek után magára lenne hagyva.
- Köszi. - mondta félénken mosolyogva majd ezzel be is ment a szobába és bezárta az ajtót.Sóhajtottam egyet átmentem a szemben lévő szobába ami az enyém lezuhanyoztam és azonnal álomba merűltem.
Reggel ajtódörömbölsére keltem. Egyáltalán nem esett jól így kelni de kómás arccal magamra kaptam egy pólót. Ugyanis am kivételesn alsónadrában aludtam mert itt volt Nina és lementem ajtót nyitni. Mikor azonban kinyitottam az ajtót szinte hallottam ahogy az állam a padlót veri.
- Szia macii! - ugrott a ynakmba Taylor majd azonnal le is támadta ajkaimat.
- Hát te? - kérdeztem lepetten miközben bezártam az ajtót.
- Szerinted miért vagyok London-ban? Azért hogy a barátommal lehessek. - mondta kacéan majd megint nyomott egy csókot a számra és egyenesen a konyhába vette az irányt. Azonban valamit még mindig nem értettem.
- Tegnap azt mondtad dolgod van. - mondtam. Ő háttal állt nekem és éppen vizet öntött magának a csapból. Nem mondott semmit hanem továbbra is hátat fordítva nekem állt. - Taylor. - szóltam rá mire ő mint aki nem hallotta volna hogy az imént mit kérdeztem mosolyogva mefordúlt. - Mi van azzal a bizonyos dologgal? - kérdeztem mire mosolyogva - azonban láttam hogy az a mosoly egy rohadtul erőltett mosoly - megfordúlt és engem vizslatott.
- Mondtam volna neked ilyet? - kérdezte kissé kínosan azonban azt a rohadt álmosolyt az istenért sem tüntette volna el onnan. Pedig sokkal jobb lett volna ha nem mosolyog mint hogy itt álcázza magát.
- Igen mondtál volna. Tegnap. - mondtam idegesen. Ez a nőszemély tuti hogy valamit hazudik vagy titkol előlem. Nem mondott semmit azonban a mosoly most már nem volt ott száján aminek őszintén örülök. Tudom hogy azt kell szeretni ha egy lány mosolyog de akkor is ez már idegesítő volt.
- Óh... csak össze-vissza beszéek. Ne is figyelj rám. - legyintett majd közelebb jött. Belemarkolt a pólómba és magához húzott hogy megint megcsókolhasson. Azonban én ezt most nem viszonoztam de őt annyira nem érdekelte. Továbbra is csókolt. Végül hirtelen eltávolodott tőlem és a nappali felé kezdett nézni. Egy ideig nézte majd összeszűkített szemekkel elindúlt a kanapé irányába. Mikor odaért eléggé ideges szemekkel nézett rám. - Ez mi? - mutatott a kanapén heverő ruhákra amelyek mindenbizonnyal Nina-é lehettek. - Te megcsalsz? - vitte fentebb már amúgy is kényes hangját. Kétségbeeseve kezdtem volna közbe szólni már csak azért is mert utálom mikor sipákol az szörnyű de nem is hagyott szóhoz jutni azonna felrohant a szobámba. - Hol van? - kérdezte idegesen nem mondtam semmit ő csak megindúlt a szemközti szobába és mikor kinyitotta akkorára nyíltak a szemei hogy féltem kiesik. - A húgom? - ordított fel mire Nina elkezdett mocorogni majd kinyitotta a szemét. Mikor meglátta Taylor-t arca lepett ltt és idegesen felült az ágyban.
- Taylor? Te mit csinálsz itt? Nem úgy volt hogy dolgod van? - tette fel az előbb általam is feltett kérdést.
- Mégis mi közöd vanneked ahhoz. Te ribanc! - ordította Nina képébe ami nekem egyáltalán nem tetszett.
- Taylor... - fogtam meg a kezét nyugodtan de ő idegesen kikapta a kezemból.
- Te csak maradj ki ebből! - mondta idegesen majd a már álló Nina-hoz lépett.
- Az ő cuccai vannak rajtad? - kiabálta az arcába mire Nina nem tudta mit tegyen.
- Taylor az isten szerelmére nyugodj már le. - kiabált már ő is. Furcsa míg Taylor hangja inkább olyan nyávogós kényes az övében egyáltalán nincs semmi idegesítő. Jó ha valaki kiabál az nem a legjobb dolog de komolyan Taylor után már midnent kibírok.
- Még hogy nyugodjak le? Összeszűrted a levet a psaimmal! És te azt akarod hogy nyugodjak le? - kiabált majd egy egyszerű mozdulattal felpofozta Nina-t. Nina nem ütött vissza hanem gyorsan az ütés helyére kapta a kezét majd ebben a pillanatban ki is viharzott. Megdermedve néztem a lány hűlt helyét majd Taylor-ra aki ahogy láttam egyáltalán nem bánta hogy megütötte a testvérét. Sőt ahogy láttam még egy diadalittas mosoly is megjelent az arcán.
- Taylor ez mire volt jó?- vittem kicsit feljebb a hangom mire ő közelebb jött.
- Legalább most megtanúlja hogy sose kezdjen ki a pasimmal. - mondta lazán majd nyomott egy csókot a számra. - Majd még jövök. - mondta majd ennyivel ott is hagyott......
Jó olvasást!
Lots of love : Bííía xx
Gyorsabban kezdtem szedni a lábam és egyenesen a hang irányába mentem. Mikor közelebb értem sejtésem beigazolódott ugyanis a hang tulajdonosa nem más volt mint Nina akit most jelenleg 2 pacák próbál rávenne mocskos dolgokra. Szinte már futottam felé és amikor odaértem tiszta erőből behúztam egyet az egyiknek.
- Na mi van menőzünk? - kérdezte a másik akit MÉG nem ütöttem le. Ahogy észrevettem eléggé részeg volt szóval nem csodálom hogy ilyenekhez folyamodott. Amint kimondta lendítettem is a kezem és neki is behúztam egyet amitől azonnal a földön végezte. Azonban ekkor a másik már lábadozni kezdett és amikor sikerült felállnia egyenesen a hasamba vágott egy akkorát hogy pár másodpercig még levegőt is alig kaptam.
- Jézusom! - kiáltott fel Nina majd gyorsan odaszaladt hozzám . Rajta már egy nadrágon és melltartón kívül semmi volt szóval lehet a később jövök már nem tudtam volna segíteni. A két pasas röhögött egyet rajtam majd legyintettek egyet a kezükkel és elmentek. - Jól vagy? - kérdezte Nina. Hallottam hangján hogy remeg bár ezek után nem is csodálom. Az igazat megvallva hangját úgy teljes igazából csak most hallottam rendesen és az szinte már csilingelt. Oké Harry ezt most fejezd be!
- Persze jól vagyok. Semmi bajom. De te jól vagy? - fordúltam felé kissé nyöszörögve mire félénken bólintott. Nem mondott semmit csak lehajtotta fejét és halkan elkezdett zokogni. Az igazat megvallva nagyon megijedtem így óvatosan magamhoz húztam és megöelltem. Ugyan egy kicsit óckodtam ettől hogy félrenyom-e vagy fog-e egyáltalán ellenkezni de nem tette. Sőt még jobban bújt hozzám. - Shhh.... semmi baj! Gyere elviszlek hozzám. - mondtam miközben segítettem neki felállni.
- Nem erre semmi szükség. - ellenkezett.
- Már hogyne lenne. Nina most akartak éppen megerőszakolni. Csak enm hiszed hogy engedem ezután egyedül legyél. - mondtam. Ahogy észrevettem rajta nem nagyon bánja. Mármint nem azért..... csak gondolom félt vagyis látszott a szemében. Levettem magamról a zakómat és ráterítettem a hátára amit ő egy hálás mosollyal el is intézett.
- Kérsz egy teát vagy vízet? - kérdeztem már otthon. Nina éppen a nappaliban ült már az én pólómban és egy nadrágban miközben üres tekintettel nézett maga elé. Látszott rajta hogy nagyon megviselte a dolog.
- Nem köszi. - nézett rám majd félénken rámmosolyogott. Levettem magamról a zakómat amit útközben visszavettem magamra és leültem mellé. Bekapcsoltam a TV-t és mivel nem találtam semmit otthagytam egy csatornánál aminek még a nevét sosem hallottam. Azonban ahogy észrevettem még egy ilyen TV is szeret foglakkozni mások életével.
" Taylor Swift újra Lodon-ban!
A fiatal énekesnő a minap érkezett a brit fővárosba és ha jól tudjuk szerelméhez Harry Styles-hoz érkezett. Az énkesnővel érkezett családja is 2 tesvére és a szülei. Hűha.... talán ez a kapcsolat nem is annyira rövidtávú mint amilyennek a Directioner-ek gondolják. Mindenesetre Swift kisasszony majd kiugrik a bőréből olyan boldog azonban Styles felől még nem érkezett nyilatkozat evvel a témával kapcsolatban.
Kaisy Novless voltam további szép estét!"
Tudta le a híreket a műsorvezető majd valamilyen nyomozós filmet kezdtek el játszani. Egy kicsit furcsa volt most ezt végig nézni. Nem tudom valahogy msáabb volt mint mikor máskor néztem. Ahogy a nő mondta még nem nyilatkoztam ezzel kapcsolatban de úgy érzem nem is fogok. Feleslegesnek tartom hisz valahogy érzem hogy bár úgy érzem szerintem szeretem Taylor-t mégsem tudám vele elkézelni a jövőm. Hogy esetleg ő legyen a gyerekeim anyja vagy a feleségem. Valahogy ezt nem tudom vele elképzelni. És tudom most arra gondoltok akkor miért vagyok vele de valamilyen szinten bennem van az is hogy lassan 1 éve nem tudok megmaradni egy lány mellett sm. És lehet Taylor arra van hogy megmutassam igenis megtudok maradni. Bár tudom hogy ezt valamilyen szinten kihasználásnak nevezik de én egyáltalán nem annak szánom hisz mint már mondtam úgy érzem hogy szeretem. Azonban vannak kételyeim. Pélsáúl a mellettem már szinte alvó lány. Ha kapcsolatban vagy nem lenne szabad hogy egy másik lány ilyeneket váltson ki belőled mint Nina. Bár lehet hogy őt csak a férfi ösztöneim vonzzák ugyanis Taylor-ral még egyszer sem voltam együtt ugyanis ő nem szeretné elsietni a dolgokat. Persze teéjes mértékben megértem azonban úgy gondolom hogyha kapcsolatban vagy ez is egy velejárü dolog hogy lefeküdnek egymással az emberek. Azonban Taylor ezt egyáltalán nem akarja és néha már kezd egy kicsit az agyamra menni a sok hülye kisfogásával.
- Megmutatnád hol aludhatok? - nézett rám fáradt szemekkel Nina ezzel kizökkentve engem gondolat menetemből.
- Persze gyere. - mondtam majd egyszerre felálltunk a kanapéról. Felmentünk a lépcsőn és egyenesen az enyémmel szemben lévő szobába vezettem ami ténylegesen a Louis-é de nem akartam máshova küldeni uyganis a többi messze volt az eyémtől és nem szerettem volna ha ezek után magára lenne hagyva.
- Köszi. - mondta félénken mosolyogva majd ezzel be is ment a szobába és bezárta az ajtót.Sóhajtottam egyet átmentem a szemben lévő szobába ami az enyém lezuhanyoztam és azonnal álomba merűltem.
Reggel ajtódörömbölsére keltem. Egyáltalán nem esett jól így kelni de kómás arccal magamra kaptam egy pólót. Ugyanis am kivételesn alsónadrában aludtam mert itt volt Nina és lementem ajtót nyitni. Mikor azonban kinyitottam az ajtót szinte hallottam ahogy az állam a padlót veri.
- Szia macii! - ugrott a ynakmba Taylor majd azonnal le is támadta ajkaimat.
- Hát te? - kérdeztem lepetten miközben bezártam az ajtót.
- Szerinted miért vagyok London-ban? Azért hogy a barátommal lehessek. - mondta kacéan majd megint nyomott egy csókot a számra és egyenesen a konyhába vette az irányt. Azonban valamit még mindig nem értettem.
- Tegnap azt mondtad dolgod van. - mondtam. Ő háttal állt nekem és éppen vizet öntött magának a csapból. Nem mondott semmit hanem továbbra is hátat fordítva nekem állt. - Taylor. - szóltam rá mire ő mint aki nem hallotta volna hogy az imént mit kérdeztem mosolyogva mefordúlt. - Mi van azzal a bizonyos dologgal? - kérdeztem mire mosolyogva - azonban láttam hogy az a mosoly egy rohadtul erőltett mosoly - megfordúlt és engem vizslatott.
- Mondtam volna neked ilyet? - kérdezte kissé kínosan azonban azt a rohadt álmosolyt az istenért sem tüntette volna el onnan. Pedig sokkal jobb lett volna ha nem mosolyog mint hogy itt álcázza magát.
- Igen mondtál volna. Tegnap. - mondtam idegesen. Ez a nőszemély tuti hogy valamit hazudik vagy titkol előlem. Nem mondott semmit azonban a mosoly most már nem volt ott száján aminek őszintén örülök. Tudom hogy azt kell szeretni ha egy lány mosolyog de akkor is ez már idegesítő volt.
- Óh... csak össze-vissza beszéek. Ne is figyelj rám. - legyintett majd közelebb jött. Belemarkolt a pólómba és magához húzott hogy megint megcsókolhasson. Azonban én ezt most nem viszonoztam de őt annyira nem érdekelte. Továbbra is csókolt. Végül hirtelen eltávolodott tőlem és a nappali felé kezdett nézni. Egy ideig nézte majd összeszűkített szemekkel elindúlt a kanapé irányába. Mikor odaért eléggé ideges szemekkel nézett rám. - Ez mi? - mutatott a kanapén heverő ruhákra amelyek mindenbizonnyal Nina-é lehettek. - Te megcsalsz? - vitte fentebb már amúgy is kényes hangját. Kétségbeeseve kezdtem volna közbe szólni már csak azért is mert utálom mikor sipákol az szörnyű de nem is hagyott szóhoz jutni azonna felrohant a szobámba. - Hol van? - kérdezte idegesen nem mondtam semmit ő csak megindúlt a szemközti szobába és mikor kinyitotta akkorára nyíltak a szemei hogy féltem kiesik. - A húgom? - ordított fel mire Nina elkezdett mocorogni majd kinyitotta a szemét. Mikor meglátta Taylor-t arca lepett ltt és idegesen felült az ágyban.
- Taylor? Te mit csinálsz itt? Nem úgy volt hogy dolgod van? - tette fel az előbb általam is feltett kérdést.
- Mégis mi közöd vanneked ahhoz. Te ribanc! - ordította Nina képébe ami nekem egyáltalán nem tetszett.
- Taylor... - fogtam meg a kezét nyugodtan de ő idegesen kikapta a kezemból.
- Te csak maradj ki ebből! - mondta idegesen majd a már álló Nina-hoz lépett.
- Az ő cuccai vannak rajtad? - kiabálta az arcába mire Nina nem tudta mit tegyen.
- Taylor az isten szerelmére nyugodj már le. - kiabált már ő is. Furcsa míg Taylor hangja inkább olyan nyávogós kényes az övében egyáltalán nincs semmi idegesítő. Jó ha valaki kiabál az nem a legjobb dolog de komolyan Taylor után már midnent kibírok.
- Még hogy nyugodjak le? Összeszűrted a levet a psaimmal! És te azt akarod hogy nyugodjak le? - kiabált majd egy egyszerű mozdulattal felpofozta Nina-t. Nina nem ütött vissza hanem gyorsan az ütés helyére kapta a kezét majd ebben a pillanatban ki is viharzott. Megdermedve néztem a lány hűlt helyét majd Taylor-ra aki ahogy láttam egyáltalán nem bánta hogy megütötte a testvérét. Sőt ahogy láttam még egy diadalittas mosoly is megjelent az arcán.
- Taylor ez mire volt jó?- vittem kicsit feljebb a hangom mire ő közelebb jött.
- Legalább most megtanúlja hogy sose kezdjen ki a pasimmal. - mondta lazán majd nyomott egy csókot a számra. - Majd még jövök. - mondta majd ennyivel ott is hagyott......
2013. február 11., hétfő
♠ Chapter One: Family meeting ...... ♠
Szijjasztok! Végre sikerült megírnom az első fejezetet! Nagyon remélem hogy tetszeni fog és legalább örvend majd olyan sikernek mint a többi 1D-s blogom. Nem is ragoznám a szót itt a fejezet.
Jó olvasást!
Lots of love: Bíííía xx
Harry szemszöge:
- Louis kész vagy már?! - kiabáltam az ajtóban nyugodtan álló Louis-ra. Mint azt mindenki tudja lassan 1 hónapja hogy nagy botrányt keltve felvállaltuk kapcsolatunkat Taylor-ral. A média ebbe egyáltalán nem nyugodott bele ahogy a rajongók sem. Mindenféle ocsmány és undorító jelzővel illették Taylor-t ami neki egyáltalán nem esett jól. És ha ez még nem lenne elég még a fiúk is sem szívlelik annyira amennyire elvárnám tőlük. Louis kifejezetten utálja amit nem is vetett véka alá egyenesen a szemembe mondta első találkozásuk után. Igaz az után 2 hétig a Szia-n kívül nem mondtunk egymásnak semmit de azóta megbeszéltük hogy minket nem egy lány fog ketté választani. Ma azonban Taylor újra London-ba érkezik ez mind szép és jó de hogy miért vagyok ennyire ideges? Jön vele az egészcsaládja. A 2 testvére ha jól tudom egy lány és egy fiú van neki de a nevüket nem tudom. Az anyja és természetesen az apja.Rettenetesen izgulok hogy jó benyomást keltsek hisz eleve fiatalabb vagyok mint Taylor és lehet hogy ez a szülőknek nem igazán jön be. Vagyis csak remélni tudom hogy ez nem okoz számukra gondot ha már nekünk nem okozott.
- Most komolyan! Mit idegeskedsz? Csak a banya jön! A családja meg még banyább lehet. - mondta hanyagul miközben megvonta a vállát. Ahogy láttam igen jól szórkaozott magán mert nevetett de mikor meglátta szúrós tekintetem abba hagyta a nevetést. - Na jó menjünk már! Megígértem El-nek hogy 5-re ott leszek érte. - nyavalygott majd egy szó nélkül kiemnt az ajtón és ott hagyott engem és az idegességemet. Vettem egy mély levegőt és szítkozódásaimat valamint nem tetszésemet visszaszívva indúltam meg Louis felé aki már a kocsiba próbált beülni azonban beverte a fejét. Visszanyal a fagyi kedves Tomlinson. Beültem az anyósülésre és lekötöttem magam ahogy az a szabályzatban benne is van. Azonban ahogy észrevettem Louis ezt nem tette meg és mivel most ideges vagyok és midnnebe belekötök rászóltam. Nem mondott semmit hisz tudta hogy most ideges vagyok ezért vagyok ilyen hisztis szóval tette amit mondtam. Az út nagyon csendesen telt azonban majdnem 3 év ismeretség után ez már egyáltalán nem mondható kínos csendnek. Mikor megérkeztünk a Heathrow-i reptérre szívem akkorát dobbant hogy féltem Louis azért nézett rám értetlenül mert meghallotta nem azért mert már 5 perce meg se mozdulok pedig áll a kocsi. - Ki is szállsz? - kérdezt irónikusan majd kicsatolta magát és kiszállt a kocsiból. Fejrázva kinyitottam az ajtó majd tettem amit Louis mondott. Mintha ő jobban tudta volna kit és hol kell keresni sétált előttem és csak utána jött rá hogy ő neki bizony fogalma sincs merre kell keresni Taylor-t. - Nem mennél előre? - nézett hátra mire szemforgatva elé mentem azonban ő nem tetszését hajam összeborzolásásval fejezte ki amit én egyenesen utálok főleg most hogy tökéletesen kell állnia. Nem kelthetek rossz benyomást taylor családja előtt. Mikor megtaláltam a helyet amit Taylor adott meg tenyeremet dörcsölve álltam és vártam hogy megjelenjen a szokásos szőke hajzuhatag mosolyogva. - Harry! Nyugi-bugi! - tette vállamra a kezét Louis és hiába tudtam hogy utálja Taylor-t láttam rajta hogy próbált megnyugtatni azonban engem a nyugi-bugi egyáltalán nem nyugtatott meg. Sőt! Honnan a francból szedte ő ezt? 10 percig állhattunk ott idegesen na jó csak én idegeskedtem mikor bemondták hogy a New York-ból érkező gép utasai megkezdték a leszállsát. Ha lehet ezt mondani még jobban izgúltam mint azelőtt aztán megláttam Taylor-t ahogy mosolyogva szinte fut hozzám majd azonnal karomba ugrott. Majd később elhajolt tőlem és megcsókolt. Ekkor vettem észre hogy a háta mögött kcisit lemaradva érkezik 4 ember akik csakis a családja lehetnek.
- Harry ő az anyukám. - mutatott a szőke középkorú nőre aki mosolyogva nyújtott kezet.- Erine vagyok nagyon örülök. És nyugodtan tegezz. - mondta mosolyogva mire felnevettem.
- Úgyszintén örülök Harry Styles. - mondtam majd elment előlem Erine akinek ahogy hallottam éppen Louis mutatkozott be.
- Ő pedig apukám. - mondta Taylor majd a kissé szigorú tekintetű férfi is kezetnyújtott nekem.
- Jhon. Engem is tegezhetsz. - mondta elmosolyodva ami adott belém egy kis reményt.
- Harry Styles nagyon örülök. - mondtam mosolyogva majd ő is továbbállt.
- Ő az egyetlen bátyám. - muatott fintorogva a fiúra aki rányújtotta a ynelvét. Azonban ez nem volt olyan mint amikor én és Gemma csináljuk ők tényleg nem ekdvelték egymást.
- Kenny. - nyújtott kezet majd ennyivel tovább is ment. Okééé....
- Ő pedig a húgom. - mondta gúnyosan Taylor miközben az eddig napszemüveget viselő lány előlépett. Gúnyolódva ránéeztt Taylor-ra majd levette a szemüvegét hogy normális bemutatkozást kreáljon. És ekkor... 2 olyan gyönyörű barna szempár nézett rám hogy ilyet még életemben nem láttam. Egyáltalán nem hasonlított Taylor-ra neki barna haja barna szeme volt míg Taylor-nak szőke haja és kék szeme van. Egy ideig elbűvölve néztem a lányt míg ki nem szökkenetett bemutatkozásával.
- Szia Nina vagyok. - nyújtotta felém a kezét . Maga a lány kissé pajkos volt és már most megmondom hogy ő teljesen eltér Taylor-tól mindenben. Külsőben is meg belsőben is.
- Harry Styles. - fogtam kezet vele ami kicsit továb is tartott de ő gyorsan zavartan elhúzta és továbblépett Louis-hoz. A bemutatkozást letudtuk.
- Nem értem mit eszel Taylor-on. Szerintem a húga sokkal jobb fej és szebb is. - mondta Louis mikor már otthon voltunk nálam ugynais én egy vacsorára készülődtem ahol ott lesznek Taylor szülei is és gondolom tetsvérei is.
- Nem kéne neked már menni El-hez? - kérdeztem terelve a témát mire ő gúnyosan rámmosolygott lepacsizott velem és el is ment. Mikor végig néztem magam elégedetten konstantáltam hogy megint jól nézek ki. Felkaptam magamra egy véknyabb kabátot hisz akármennyire tavasz jön London-ban élünk. Mikor odaértem az étteremhez még csak Taylor, Kenny és Nina voltak ott. Mosolyogva mentem oda az asztalukhoz majd Taylor amint meglátott felállt és meg is csókolt.
- Sziasztok. - köszöntem oda a töbinek.
- Szia. - köszönt vissza egy félmosollyal Nina Kennyi azonban még annyival sem méltatott hogy rámnézzen. 10 perc múlva megékeztek Taylor szülei is és bátran kijelenthetem hogy azon kívűl Kenny nem nagyon kedvel a vacsora igen kellemesen telt.
- Harry holnap sajnos midnenkinek programja lesz. Beleértve engem is. - mondta szomorúan Taylor. - Azonban Nina-nak nincs semmi dolga. Nem mutatnád be neki a várost? - kérdezte mire Nina azonnal felkapta a fejét.
- De! Persze csak ha te is benne vagy. - néztem Nina-ra aki csak mosolyogva bólintott egyet. Akkor ezt most igennek veszem.
- Nos Harry fiam csalódtam benned. - mondta Jhon mikor már kint álltunk a parkolóba és köszöntünk el. A mondatára azonban megfagytam- Hát ez óriási csalódott bennem. - Mármint kellemesen. - tette hozzá mire eddig bent tartott levegőmet azonnal kiadtam. Csak nevetve hátba vert majd beült a kocsiba. taylor anyja mosolyogva adott egy-egy puszit majd beült férje mellé és elmentek.
- Akkor szia maci. - mondta nyálasan Taylor amjd nyakamba ugrott és megcsókolt. Azonban én sosem szerettem amikor ilyen de nem mertem neki megmondani mert könnyen felkapja vizet és akkor elkezd hisztizni. Na az szörnyű.
- Szia. - mondtam majd láttam ahogy taylor után Kenny is beül majd elemntek. Nina még csak nem is köszönt sőt nem is láttam hogy beült volna a kocsiba. De várjunk csak engem mit érdekel Nina? Nekem itt van Taylor. Na jó Harry ezt most azonnal fejezd be. Gondoltam ezután a "kellemes" vacsora után kiszellőztetem a fejem szóval elindúltam valamerre sétálni. Azonban ahogy haladtam egyre jobban hallottam hogy valaki sikít és ez a sikítás nagyon ismerős volt....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)